Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... szentkép előtt, amelyek a keresztút állomásait jelképezik. Ezek a képek be vannak építve a várfalba és egy faajtó védi az időjárási viszontagságoktól. Sajnos eléggé megrongálódtak ezek a képek, de az egyházközség még nem kapta meg a restaurálási engedélyeket. Az elsőáldozások és a bérmálások szintén olyan események a közösség életében, amikor mindenki igyekszik részt venni az ünnepi szentmisén. A bérmálás a nyári kellemes időjárás és a hívek nagyszámú jelenléte miatt a templomkertben történik. A keresztelésekre vagy a vasárnap előesti szentmisén vagy a vasárnapi „nagy mise” után kerül sor. Régen ilyen esetekben a szülők a keresztelendő gyermekkel és a keresztszülőkkel az első padokba ültek be. A vasárnapi misén az egyháztanácsosok annyival hátrébb ültek, hogy maradjon hely a keresztszülőknek. Mára már csak a keresztszülők ülnek be a padokba, a szülők a sekrestyében várakoznak a kisgyerekkel. A szentmise után kerül sor a keresztelési szertartásra, amikor az oltár elé felállnak a szülők, az édesanyja karján a keresztelendő gyerekkel, hátuk mögé a kereszt- szülők, kezükben a gyertyákkal. Régen a keresztelő után az édesanya háromszor megkerülte az oltárt gyermekével a karján, mint a tisztulás elősegítéseképpen. Ez a szokás teljesen kimaradt. Az esküvői szertartásra a menyasszonyt az édesapja vezeti be, a vőlegény az oltár előtt áll. Ez a szentmise csak értük van, róluk szól, ezért ők kerülnek a szent közvetlen közelébe, az oltár elé. A legelső padokban ülnek a násznagyok, a szülők, a közeli rokonok, majd az egész násznép. Az esküvő esetében nincs kötött ülésrend, ilyenkor felbomlanak a közösségi normák, talán az idegen személyekre való tekintettel. Az ifjú pár szentgyónását az esküvő előtti napon végzi el, a házassági felkészítő záró részeként. A gyászszertartás mindig a koporsó földbe helyezése után következik. Ebben az esetben is az első padokat az oltár előtt a családtagok foglalják el, majd fokozatosan a rokonok a rokonsági foknak megfelelően. A gyászoló család tagjai nem válnak el egymástól, tehát itt is eltekintenek az ülésrend általános szabályaitól. A szentmisék mindig a rózsafüzér imádkozásával kezdődnek, amelyet közösen végeznek. Ez alól csak a reggeli szentmisék a kivételek, amikor a korai időpontok miatt nem imádkoznak rózsafüzért. Általában a rózsafüzér-társulatok vezetői irányítják az imádságot. A templomban történő nem megfelelő viselkedés mind az egyházi vezetők, mind pedig a közösség részéről szankciókkal jár. A leggyakoribb büntetés a templomból való kitiltás volt. „Vót itt es olyan, akit kitiltottak, mert foglalkozott az egyház ügyeivel, anélkül, hogy azt kellett volna. Egyre én es emlékszem... Vót szó egyszer arról, hogy a zászlókot a papbácsi nem engedte be a templomba. Pontoson egy húsvétkor határt kerültek, s ugye visszajöttek a határkerülésből s addigra ittasok vótak. S ott ne V. M. a testvére felszólalt, hogy métt es tetette ki a zászlókot a templomból, mert azoknak ott a helye s kikezdett a papbácsival. S akkor ugye kikütte őts osztán amíg mindenki előtt bocsánatot nem kért nem jöhetett bé. Emlékszem egy vasárnap kért bocsánatot s kezet fogtak a papbácsival" (Kosza Rozália közlése, Karcfalva) A templomban való tartózkodás megkövetel bizonyos feltételeket a közösség tagjaitól. Ilyen az ott tanúsított tiszteletteljes viselkedés embertársak és az isteni irányában egyaránt. Az említett feltételek közé tartozik az alapvető szentség birtoklása, amely által az egyház törvényes tagjává válik a katolikus ember, és ez nem más mint a keresztség. A templomba tilos bevinni tehát a kereszteletlen gyermeket, ellenben a szankció az édesanyát terheli és kitiltással jár. Alig tíz évvel ezelőtt, Fábián Zoltán plébánossága alatt átalakításra került a plébánia udvarán található téglából épített garázsépület. Ebből az épületből egy körülbelül száz személy befogadására alkalmas kápolnát készítettek. Az elkészítésének az volt az indoka, hogy a templom idősek számára nehezen megközelíthető, főként téli időszakban, mert nem lépcső vezet fel, hanem csak egy ösvény. A szentmisék jelentős része átkerült a kápolnába, elsősorban a halotti megemlékező szentmisék hétköznap reggeleken. 2008 augusztus 1-jétől az egyházközségnek új papja van és ez némi változtatásokkal is járt. Ilyen változtatásnak számít a vasárnap esti szentmise, ami elsősorban a fiatalok kérésére lett bevezetve. Ez a vasárnap esti mise a kápolnában van, amire egyre inkább nem csak fiatalok mennek el, hanem mindazok, akik a reggeli gazdasági munkák miatt nem tudnak elmenni a reggeli szentmisére. Karácsonykor azok számára, akik a hó és a jég miatt nem tudnak kimenni az éjféli szentmisére, délután hat órakor van lehetőségük a kápolnában meghallgatni az ünnepi szertartást. Továbbá a kápolnában tartják a májusi és októberi esti vecsernyéket és különböző közösségi ájtatosságokat is. 417
