Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... jelenlétéről értesül, amely a szentség dimenziójával felruházott tárgyon, létező személyen keresztül nyilvánul meg. ”2 A Nagyboldogasszony egyházközség esetében a térszerkezet összetettebb annak következtében, hogy a két falu között a szakrális tér egyes objektumai hogyan oszlanak el. A templom pontosan a két falu határán helyezkedik el, így ez nem okoz különösebb birtoklási konfliktust a két falu között. A templom két falu határára történő elhelyezése nem köthető össze építési szándékkal, mivel nem két falunak építették egykor a templomot. Sokkal inkább elfogadható az, hogy a helységnévjelző-tábla került pontosan olyan helyre, hogy az a templomot arányosan ossza el a két falu között. A temető hasonló helyzetben van, ugyanis a templommal szinte egybenőtt és a községi útról nézve pontosan a templom mögött helyezkedik el, szintén egyenlő arányban karcfalvi és jenőfalvi részen. Karcfalva területén, amely közigazgatásilag a község középpontját képezi, található a szakrális térelemek nagyobb része, ugyanis a parókia és annak udvarán található a néhány éve újra megnyitott kápolna, valamint az építkezés alatt álló ravatalozó is. A ravatalozó azért került Karcfalvára, mert a falu rendelkezett egy ilyen jellegű építménynek megfelelő hellyel, Jenőfalva viszont nem. Karcfalva külön temetővel is rendelkezik. A kőtemető esete, amelyet ma már egyáltalán nem használnak, de valamikor mind karcfalviak, mind pedig jenőfalviak használtak. Nem régebbi a kőtemető sem a ma is használt közös temetőnél. A vallási, egyházi körmenetek helyei egyenlő arányban oszlanak el a két falu között. Az olyan ünnepi alkalmak, amikor a község lakói körmenetet tartanak, annak útvonala érinti a jenőfalvi és a karcfalvi területet egyaránt. Az emberi élet fordulópontjain tartott ünnepek alkalmával ezek természetesen változnak annak függvényében, hogy jenőfalvi vagy karcfalvi személyről van szó. A szakrális térelemeket különböző szempontrendszerek alapján különítem el. Úgy alkotom meg a csoportokat, hogy közben szem előtt tartom azt a kutatási problémát, miszerint arra vagyok kíváncsi, hogy az egyes térelemeket a különböző alkalmakon a különböző közösségek miképpen használják. Elsőként Friedrich Heiler osztályozási szempontjait veszem figyelembe, amelyeket nagyméretű monográfiájának A szent hely című fejezetében dolgoz ki. Rendszerezésében a szent megnyilvánulásának két nagy csoportját különíti el egymástól: a nyílt tereket és a fedett tereket. A nyílt tér kategóriájába a megszentelt helyen álló oltár, a temető vagy sír, az út, illetve a kultikus tér is beletartozik. Heiler a megszentelt helyen álló oltárt is a nyílt terek közé sorolja függetlenül annak anyagától és milyenségétől, mivel az okkal kerül egy megszentelt helyre és az áldozat bemutatásának helye.27 28 Heiler külön nem említi az útmenti kereszteket, igaz ezek olykor oltárok szerepét töltik be, de én ezeket is a heileri nyílt térhez sorolom be. A fedett terekhez sorolja a barlangot, templomot, a lakóház kultikus terét és a zarándokhelyeket is.29 Karcfalva és Jenőfalva esetében barlangról nem beszélhetünk, de a szájhagyomány szerint a templom építésekor készült egy alagút is, amely a szentély oltára mögül indult el és egészen a templomdomb alatt folyó Székaszó patakára vezet. Ez az alagút védelem céljából épült, amikor a falu lakói a templomba menekültek a támadások elől. Ezen az alagúton keresztül jutottak vízhez azok, akik a templom falai mögött találtak menedéket. A heileri fedett térhez sorolom a templomot, a kápolnát, a készülő ravatalozót, a paplakot és a lakóház kultikus részét, a szentsarkat. Megfigyelhetjük, hogy a fedett terek használata egy felsőbb hatalom, az egyház által meghatározott. A ott tartózkodás idejét, módját az egyházi vezetők határozzák meg és az ember csak az általuk előírt normák betartásával juthat ezekbe a terekbe. Ez alól kivételt képez a lakóhely kultikus része, amelynek szabályozására nem terjed ki az egyház. A fedett terekkel szemben a nyílt terek kissé kiesnek az egyházi hatalom irányítása alól, természetesen nem teljesen, gondolok itt az egyház vezette ünnepi körmenetekre. A nyílt terekben a vallásos ember nincs kitéve az egyházi hatalom állandó ellenőrzésének. Ennek tulajdonítható, hogy a népi vallásosság a nyílt terekben jelenik meg a maga spontán módján, itt kerülhet sor a szenttel kapcsolatos különböző mágikus cselekedetekre. A térszerkezet vizsgálatához a másik szempontrendszert Keményfi Róbert fogalomrendszerének és útmutatásának alapján dolgoztam ki. Heiler osztályozásában a különböző útvonalak a nyílt terekhez tartoznak. Feltűnik a különbség Heiler nyílt tereinél a temető és a különböző útvonalak 27 RIES 2003, 332. 28 HEILER 1961, 129. 29 HEILER 1961, 129. 413
