Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES tek sikeres tevékenysége az önazonosságunk megőrzésének tartópillérei voltak. Boros György püspök helyettes egykori vizitációs beköszöntő beszédében nem véletlenül szólította meg így az újszékelyieket: „Most is a székelységnek tetteivel példát kell, mutasson!” A Gagy-vize mentén, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkörhöz tartozó falvakban is megindult a szövetkezeti mozgalom pezsgése a 19. század fordulóján. Ezt a folyamatot az Unitárius Gimnázium, de főképp a később beinduló Unitárius Téli Gazdasági Iskola közelségének is köszönhetjük. Viszont a vegyes, református-unitárius lakosságú falvak református székelyei az unitárius felekezetű testvéreikkel azonos érzékenységet mutattak a gazdasági nehézségek társulással, szövetkezéssel való legyőzési módja iránt. Csekefalván, Székelykeresztúr közvetlen szomszédságában, ahol a két felekezet templomának tornyai „őszinte” hajlandóságot mutatnak a közeledésre, összeölelkezni készülnek, nem úgy, mint a pizzái ferde torony, mert neki nincs társa, ki felé közeledne, de mégis elindult csupán a gravitáció biztatására. A gazdaköri élet élére egy talpraesett, jómódú gazda, Lőrinczi Árpád állt (sz. 1918-ban Csekefalva, 25). Az UTG Iskola két évfolyamát elvégezte, csupán a képesítő vizsgára nem tudott állni betegsége miatt, de a negyvenes években a helyi ezüstkalászos tanfolyamon szerzett oklevelét ma is féltve őrzi (10. ábra). Elismeréssel beszél Dr. Nagy Endre és Boros György igazgatókról és többi előadó tanárairól: Borbáthról és Dánielről, akik rá irányították a figyelmét az ésszerű gazdálkodásra. A vizsga komolyságát az is bizonyítja, hogy a falusi gazdakör elnökeként szorgalmazta falus feleinél a gépek beszerzését, a faj tenyészállatok, a nemesített vetőmagok és ipari növények meghonosítását. Vállalkozott az EMGE közbenjárásával megkapott magyar állami segély felhasználására, két nagy befogadó képességű siló és trágyatelep megépítésére (11. ábra). A kommunista diktatúra nehéz terhekkel rótta meg. A kulák bélyeg máig rajta maradt, de a kollektív gazdaságba bekényszerítették, mert szükségük volt a jól gondozott földjeire és szaktudására. A csekefalvi tej szövetkezet elnöke Lőrinczi Domokos volt. Jól működött a tejcsarnok. A helyben feldolgozott jó minőségű tej termékeit Szabó Dénes és Géza szentábrahámi kereskedők szállították el kezdetben, majd a Székelykeresztúri Vajgyár megindulása után a nyers tejet szállították el. A Hangya Szövetkezet ügyvezetői tisztét a nyugdíjas szemlész (finánc), Demeter Károly vállalta, aki megbízható és pontos munkát végzett. Ezzel is emelte a szövetkezet tekintélyét és népszerűségét. A ma is álló bolt és bár helysége a régi Hangya bolt helyére épült. A csekefalviak a keresztúri hitelszövetkezethez fordultak kölcsönért. A Zsidóhegy alatti Szentábrahámon, a rárímelő helynevek, Zsidán pataka hallatán azt hinné az ember, hogy az üzleti szellemet kiválóan érvényesítő izraelitákról nyerte nevét a hegy és a település, pedig nem a közelmúlt modern boszorkányüldözésére utal a szé), nem is az Orbán Balázs által közölt romantikus népi fántáziával felöltöztetett legendás idők emléke. Inkább azt sejtené az ember, hogy a reformáció utolsó hajtásának, a székely-zsidózásnak az emléke rejtőzhetik mögötte, hiszen, Szenterzsébet, ahol Eőssi András és iskolamestere, Pécsi Simon, az első szombatos gyülekezetét, majd felekezetet megalakították I6OO táján, és Bözödújfalu, ahol még a holokausztot is vállalták hitükért a székely-zsidók, alig öt kilométerre található. A szövetkezeti mozgalomnak volt egy vadhajtása, az antiszemitizmus, amit azzal szítottak, hogy a székely nép nyomorának okozói az üzleti életben uralkodó helyet elfoglaló zsidóság. Ezt az ideológiát állami politikai szintre emelték a második világháborút kirobbantó erők. Könnyen megszédült, aki ezt a maszlagot bevette. Sajnos az unitárius egyház egyes vezetője is áldozatául esett ennek a szellemi csapdának. A Népfőiskola keretében tartott előadások tartalmi elemzése erre enged következtetni: „Az egyház két világháború közti ilyen természetű irányultságát jelzi, hogy Varga Béla az 1931. augusztus 20-án Nyárádszentlászlón tartott ifjúsági konferencián az egyházfeladatát az unitárius hit, vallásos hit megerősítésében és a lelki élet valláserkölcsi értelemben vett reformálásában látta. Ezzel szemben Géléi József főgondnok főtanácsi megnyitó beszédében (1941. novemberi 6.) az egyház előtt álló feladatokat ezekbenjelölte meg: «Életünk az egy Isten, életünk az egy haza és legyen minden törekvésünk, minden áldozatunk: az egy faj és egy haza.»” „Az egyházi orientációváltást és «szerepcserét» jelzi az 1942. év elején létrehozott Unit ár ius N é pf ő is kola intézménye is, amely az unitárius fiatalok nemzeti indoktrinációját tűzte célul maga elé. ”„...az Akadémiánk által szervezett és elgondolt tanfolyam nem gazdasági tanfolyam, 76
