Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... nem kulturális, nem közismereti tárgyak tanítása, nem vallásos és üdülő jellegű, hanem minden eddigi szempontot szem előtt tartva egy olyan új, keresztény magyar életirány megteremtésén fáradozó szerény vállalkozás, mely az egész magyar ember számára kíván nyújtani valamit, egy parány szellemi minőségi többletet (...). Az új Magyarország csakis akkor állíthatja meg helyét az új Európában, ha az öntudatosodott magyarok minden társadalmi rétege egyformán átérzi faji, nemzeti küldetésünk fontosságát, jelentőségét. ”53 „A zsidóságban - mint azt látni fogjuk - a kor uralkodó közfelfogásához illeszkedve egyfelől azt a konkurens társadalmi csoportot látta, amely gazdasági pozícióiból következően akadályozó erőként állt a magyarság gazdasági erősödésének útjában, másfelől pedig, amely a nemzetietlen, liberális, erkölcstelen és keresztényellenes szellemiségével szétforgácsolta a nemzet érint és hosszú ideig akadályozta az egységes magyar nemzet, társadalom megszervezésének folyamatát. ”54 „Az egyház itt ismertetett útja, koncepciója kísérteties hasonlóságot mutat, például az erdélyi magyar politikai vezetéssel. ”55 A faluból elhurcolt Lebovits Sámuel és Lebovits Regina a holocaust áldozatai lettek.56 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Lebovits Salamon (sz. 1889- Maroskövesden, apja: Náthán, neje: Fried Regina, gyermekei: Borbála, Ferenc), 1941-ben Szentábrahámon kereskedő volt, aki az I. világháborúból szakaszvezetőként több kitüntetés birtokában szerelt le, az Osztrák-Magyar Monarchiának példás állampolgára tudott lenni, s előfizetőséget vállalt a SZÉKELYFÖLD írásban és képben (113. o.), ezzel is bizonyítva az újra induló magyar erdélyi élettel való együttérzését, miként volt lehetséges, hogy őt és családját bűnös, üldözött egyénné nyilvánítsák a fasizálódott királyi Magyarországon?! A rokonságukból kerültek ki az auschwitzi mártírok! Szentábrahámon egyszerű székely emberek bizonyították be, hogy a magyar is tud sikeres üzletember lenni, ha rá adja az eszét, nem kell ehhez különös „huncutság”, csak becsületes szavahihetőség, szorgalom és megfelelő állami támogatás. Magán kezdeményezésből indult el a tejcsarnok - emlékezik vissza özv. Szabó Dénesné.57 Veres Ferenc bögözi vállalkozó tulajdona volt a tejcsarnok berendezése. Ágnes néni még a padláson őrzi az ALFA LAVAL, Kl 1. vajköpülő fém dobját, amelyet Budapesten gyártottak (12. ábra). A tejszínt még Kőrispatakról és Etédről is helybe szállították. Tejcsarnokosuk volt Szabó Erzsébet, Ágnes néni sógornője és Feketéné sz. Birtalan Erzsébet. A tejátvevő ház a mai fogyasztási szövetkezet helyén volt. A tejszínből vajat készítettek, amelyet Erdélyben és a Regátban (Románia, Erdéllyel való egyesítés előtti neve) értékesítettek. A sovány tejből ipari sajtot is készítettek egy gombgyár megrendelésére. Amikor már módosabbak lettek, Renault gépkocsijukkal szállították a tejtermékeket a piacra. A sikeres vállalkozás eredményeképpen cséplőgép garnitúrát is tudtak aztán vásárolni. A felnövekvő fiúk: Dénes és Dezső is beletanultak a vállalkozásba. A kommunista diktatúra kulák listára tette a „vajas” Szabó családot, vagyonát államosította, és a fiúkra az üldözöttek sorsa várt: munkaszolgálatos katonaság a Bányaságban, minden új munkahelyen utolérte őket a sejttitkár „gondoskodása”, mindaddig, amíg a segesvári vajgyárban a feletteseik meggyőződtek arról, hogy vérbeli szakemberek, akiket nem szabad holmi feljelentésekre hallgatva elbocsátani a vállalattól. A 20. század vörös rákfenéje nem a faji, hanem az osztályharc ideológiáját tette a népelnyomása alapelvéül. Ez is megesett Szentábrahámon, ahonnan, pedig történelme folyamán, nagy püspököt, kommunista diktatúra börtönét megszenvedte teológiai tanárt, kiváló esperes-papokat, neves gimnáziumi tanárokat, negyvennyolcas hősöket és magas rangú, vitéz katonákat adott a székely falu az unitáriusoknak.58 A falu a vidék élvonalában halad a szövetkezeti szellemben gazdálkodók szakmai fejlettsége tekintetében is. 1906-ban „hitel-, fogyasztási- és tejszövetkezete is volt. ” A fellendülő életnek másik példája, hogy elismert állattenyésztők voltak a szentábrahámi gazdák. 1905. február 28-án a székelykeresztúri tenyészállat-kiállításon 97 felvezetett bika közül a szentábrahámi Nagy Elek kistenyésztő állata 5. lett, gazdája pedig 25 korona jutalomban részesült a földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Ugyanakkor Fekete József szentábrahámi kiállító 40 53 ABRUDBÁNYAI 1942, 70-72; lásd még GELE1 1942, 84-98; ld. fotók népfőiskolásokról IN BALÁZSI 2009. 54 BÁRDI 2006. 55 PÁL 2009, 381-420. 56 SCHWACHTER 1993,92. 57 Adatközlőm: Szentábrahám 59-, sz. Csömör Ágnes 1913 - Bögöz. 58 SÁNDOR-ZSIGMOND, ZSIGMOND 2000. 77
