Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... vizsgát tett az ipartestületi bizottság előtt. 1939-ben megkapja az ács szakmában (románul: dulgher) a hivatalos minősítést. Egy véletlen baleset után rokkantsággal sújtja a sors. Ez meghatározó lesz a továbbiakban az életfolyására, mert nehéz fizikai munkára alkalmatlanná válása miatt könnyebb megélhetést kellett keresnie. Szellemi és jellembeli alkalmassága lehetőséget nyit számára a jegyzőségen való különböző megbízatások elvégzésére. Felvitte egészen a segédjegyző- ségig. A falu is felfigyelt a közügyekben jártasságra szert tett, komoly fiatalemberre. Tíz évig (1932-1942) volt a Tejszövetkezet pénztárnoka, a tejfeldolgozás szakmai irányítója és az értékesítés mindeneseként is becsülettel és a közösség számára eredményesen dolgozik a második világháború végéig. Vezetőségi tagsága idején a szövetkezet telkeket vásárolt és épületeket alakított át és épített a szövetkezetek jó működése érdekében. „A tejszövetkezet megalakítása idején, 1928-ban felvetődött az a gondolat, hogy létesítsenek állatbiztosító társaságot. Ennek igen sok nehézséggel kellett megküzdenie, s így a gondolat csak 1930-ban valósulhatott meg. A társulat kölcsönös segélynyújtás alapján, működik. A tagok szarvasmarháikat biztosításra bejelenthetik. Azokat a becslő bizottság értékeli, és károsodás esetén a becsült értéket, a biztosított állatok értéke arányában, kiróják a tagokra. Beteg állatokat gyógykezeltetnek, és az orvosi díjat megtérítik. ” A székely falvakban, pl. Recsenyéden, régóta működtek ezek a spontán szerveződött kölcsönös segélynyújtáson alapuló állatkárt megtérítő társaságok. A 19- század első felében már találkoztunk Duna, Transylvánia és Adria néven működő biztosító társaságok működési emlékeivel és dokumentumaival, pl. a Nagyhomoród mentén és a Fehér-Nyikó mentén is. „A Hang}’a Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1940. szept. 20-án alakult meg Imreh Árpád ref. lelkész ügyvezető elnöklete alatt. Egy üzletrész értéke 20 pengő, tagok száma 111, kik 154 üzletrészt jegyeztek le. A szövetkezet működését 1940. dec. 1-jén kezdte meg, mivel áruhoz hamarabb nem juthatott. 1941. január végén szükségessé lett egy fióküzlet megnyitása is. Ma mindkét üzlet dolgozik. Boltkezelők a főüzletben Peti János (itt kocsma is van) a fiók-üzletben Barabás Mihály. 1941. dec. 31-én az évi forgalom 59 453 P volt, s a működési eredmény 2 748 P, 1942. dec. 31-én az évi forgalom 102 567 P és 2974 P vásárlási visszatérítés lett előirányozva. 1943- dec. 31-én a főüzlet árukészlete 21170 P, s afióké 11547 P, évi forgalom fióküzlet 131 650 Pfióknál 77102 P volt, s a naplószerinti évi működési eredmény 15 000 P. Megemlítendő, hogy 1941. dec. 31-ig a dohányáruforgalom 2 145 P, italáruban pedig 19 756 P, az 1942. évben dohányáruban 13 006, italáruban 36 872 P volt a forgalom. A szövetkezet jelenben bérelt helységben dolgozik, de már tervbe van véve egy belsőség megvásárlás, melyen megfelelő építkezés történjék. ” A fenti bemutatott eredmények ellenére Tarr Domokos igazgató-tanító a szövetkezési szellemről lehangolóan nyilatkozik: „Nem mondom, az összefogásnak is lehet jeleit megnyilvánulni. A kaláka, állatbiztosítás mind erről tanúskodnak. Hogy a közösségi érzés bizonyos vonatkozásban talán nincs eléggé kifejlődve nálunk, az némileg annak tudható be, hogy a község régebbi vezetői (ezelőtt 20-30 évre gondolok) maguk sem ápolták nagyon bizonyára a közösségi gondolatot, Nem ismerjük Tarr Domokos viszonyítási alapját, de a szomszéd Alsóboldogfalva a szövetkezeti szelleménél semmi esetre sem minősül gyengébbnek, sőt az újszékelyinél bizonyosan jobbnak látjuk helyzetét a most a rendelkezésünkre álló adatok alapján, amelyekből a létrehozott és működtetett szövetkezeti intézmények megvalósításait vehetjük számba, kivéve a hitelszövetkezetet, amelynek a helyi megalakítása azért maradhatott el, mert a közeli, vidékieket is befogadó Székelykeresztúron megoldhatták hitel igényeiket a fiatfalvi gazdák.-^5 A szövetkezeti mozgalom széles alapokon működött, mert a húszas évektől a második világháború végéig 14-15 fiatfalvi gazda vállalt különböző felelősségteljes tisztséget a szövetkezetek vezetésében (Derzsi D. összeállítása^: Takács Dénes, Fazakas Lajos, ifj. Fazakas József, Fazakas Károly, id. Varró János, Barabás Lajos, Burszán György, Kovács Pál, id. Kertész Albert, id. Árus Lajos, Máthé János, Ugrón János földbirtokos és Ugrón Zoltán országgyűlési képviselő.-^6 Imreh Árpád református lelkipásztor kiváló vezető egyéniséggel rendelkezett. Jó munkatársi kapcsolatot tudott fenntartani unitárius kollegáival: Geréb Zsigmonddal, Ürmössy Gyulával és 34 35 36 34 TARR 1944,77. 35 ERDÉLYI MONOGRÁFIA 1934,173: Hangya - szövetkezetek. 36 A nevéhez fűződik az a szóbeli visszaemlékezés, hogy befolyását latba vetette, hogy Fiatfalva község Észak-Erdély- hez kerüljön az 1940-es Bécsi-döntéskor, mert az ő birtokai is itt terültek el. 69 r
