Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES sítéssel tartja ésszerűen megoldhatónak.29 30 A mintagazdaság példája nem elhanyagolható tényező, de később látni fogjuk, hogy a siementhaliak tért hódítottak a fiatfalvi paraszti gazdaságokban is. Helyben is tartottak ezüstkalászos és aranykalászos gazdatanfolyamokat, amelyeknek a szervezésében fontos szerepet játszottak a lelkészek és a tanítók. Barabás Lajos az EMGE gazdakör elnöke, községi pénztáros és közbirtokossági pénztáros (sz. 1897.), a Hangya Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságának tagja nagy segítséget jelentett az unitárius Geréb Zsigmond lelkésznek (1896-1934), aki szinte négy évtizedig állt a gyülekezete és a falu gazdáinak az élén. Imreit Árpád református lelkipásztor 1926-ban került Fiatfalvára, akkor, amikor lelkes szövetkezeti szellemű emberre nagy szükség volt a falunak. Ő lett majd a Hangya alapítóelnöke is. Tarr Domokos kántor-tanító (1928-1944) lett egyik segítőtársa, aki több mint másfél évtizedig a falu társadalmikulturális életének a mozgatórugója volt. Ez kitűnik az általa írt falumonográfiából is. Nemcsak cselekvő részese, de tudós kutatója és írója is volt a fiatfalvi szövetkezeti élet történetének. 1934-ben Fiatfalva még egy kiváló magyar szervezőre és vezetőre talált Ürmössy Gyula, unitárius lelkész személyében. Pálffy Géza énekvezér-tanítóval jó együttműködésben újabb lendületet adtak a fiatfalvi szövetkezeti és művelődési életnek. 1943-ban Fazakas Jenő, lelkész, a Recse- nyédről és Ravából hozott szövetkezeti szellem tüzét itt is tovább adta és táplálta.-^0 A tejszövetkezet megszervezését a tejtermékek szabadpiaci értékesítésének válsága tette szükségessé. Az egyre fokozódó tejtermelés számára a közeli Székelykeresztúr piaca elégtelennek bizonyult. „Az alakuló gyűlést 1928-ban tartották meg, és 125 tag 234 üzletrészt jegyzet. Egy üzletrész értéke 100 lei volt. A ügyvezető teendők ellátására Imreh Árpád lelkipásztort választották meg. A tejszövetkezet egy kis bérelt helységben dolgozott, de olyanszép eredménnyel, hogy a tejfeldolgozáshoz szükséges felszerelést beszerezhette a nyereségből. Vásárolt két fölözőgépet, vajköpülőket, kádakat, csebreket, sajtprést, vajgyúrókat és a zsírtartalom megállapításához szükséges butirómétert. A feldolgozási eszközök beszerzési ára 38049 lei volt és ez a mérlegében 1 lei értékben volt beállítható, ami a működési eredményre kellőképpen világít rá. ” Érdemes tovább követni Tarr Domokos beszámolóját (72. oldalon): „1928-ban 429 431 leit, 1930-ban 493 658 leit fizetett ki a szövetkezet a feldolgozásra beszállított tejért. A Fiatfalváról Székelykeresztúrra eladásra beszállított tejért 1928 előtt fizettek literenként 4-4,5 leit, a tejszövetkezet pedig idehaza fizetett 4 majd 5 leit. Havi 10-11 liter tej került feldolgozásra. A szövetkezet annyira megerősödött, hogy 1929-ben már egy kis belsőséget vásárolhatott meg 22 500 leiért, ezen épített 50 000 leiért egy kis házat, mely egy nagyobb helységből és egy kis raktárból áll. A raktár helység alatt pince, illetve jégverem van. Még ebben az évben ásott kutat, melyet cement gyűrűkkel falazott, fáskamrát, rendbe szedte a kerítést, az út felöl, kerítést készíttetett. Ezen építések 100 000 leibe kerültek.31 32 33 Az anyagi megerősödés mellett felvilágosító munkát is végzett a szövetkezet. Szomorú tény, hogy a fölözött sovány tej értékét nem ismerték. Sok idő telt el, amíg rájöttek, hogy állathízlalásra igen kitűnő takarmány. Ma a szövetkezet nem dolgozza fel a tejet, hanem csak összegyűjti, s úgy adja át a székelykeresztúri vajgyárnak (1944-ben - pontosítás a monográfia alapján - megj. Balázsi D.) A marhalétszám apadása, s még inkább a takarmányozás területén észlelhető hiányok miatt a tejmennyiség megapadt. A falu lakosságának fő táplálékát képezi, s ezért a szövetkezet ma havi 1000-1100 liter tejet szállít a vajgyárnak. A háború után azonban ismét áttérhet a tej feldolgozására}2 Ma a tagok száma 125, eg)> üzletrész értéke 20pengő, ami a tartalékalapból nyert kiegészítést (5. ábra). Meg kell említeni, hogy több mint egy évtized óta lelkes és önzetlen munkát végzett Varró János tejszövetkezeti pénztáros. Ifj. Varró János fiatfalvi adatközlőm nagy szeretettel és elismeréssel beszél példaképéről: id. Varró Jánosról (1908-ban született Fiatfalván, 147. hsz.). Az őseitől örökölt ácsmesterségben olyan jártasságra tett szert, hogy a hazai hat elemi osztály után (1921) hivatalos inaskodás és segédi évek leteltével Székelyudvarhelyen 29 UGRÓN 1908, 93-94. 30 BÁNYAI 1941, 1-197. 31 IMREH, kézirat. A kéziratot az egyházközség őrzi. 32 1944 utánra gondol Tarr D. - a szerző megj. 33 Varrójános ifj., adatközlőm, sz. 1938. Fiafalva 147., id. Varró János fia, testvérbátyja: Domokos, húgai: Erzsébet és Julianna, felesége: Varró Karolina ny. tanárnő. Ifj. Varró János kitűnő könyvelési és pénzügyi szakemberként dolgozott több helyi és megyei vállaltnál. A szülőfaluja minden közösségi-, társadalmi akciójának cselekvő-szervező részese, akár annak idején az édesapja. 68
