Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES 1901-ben. A tejpénz mellett a lenpénz egy újabb jövedelemforrássá vált a vidék falusi lakossága számára. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a helyi Unitárius Gimnáziumban és különösképpen a Tanítóképzőben tantárgy a mezőgazdaság és az elmélethez kapcsolódó gyakorlati oktatás. Az 1941. október 23-án tartott közgyűlés határozata alapján érvénybe lépett a Székelykeresztúri „ Orbán Balázs” Unitárius Gimnázium „Szorgalom ” nevet felvett iskolaszövetkezete.20 „A múlt év tavaszán (1939) megjelent közoktatási törvény kötelezőleg előírja minden iskola részére az iskolaszövetkezet megszervezését. ” Az Alapszabályt elfogadó jegyzőkönyv aláírói Nagy Lajos tanár, közgyűlési elnök, aki az igazgatói aláírást is ellenjegyzi, mint helyettes és Orbók László közgyűlési elnök. Hitelesítők: Molnár László és Kúti Albert. Az Alapszabály I. fejezet 1-ből megtudjuk, hogy „A Székelykeresztúri,, Orbán Balázs” Unitárius Gimnázium mellett a szövetkezeti ismeretek gyakorlat oktatására, a tanulók gazdasági nevelésére, valamint a közösségi élet eszméjének, a szövetkezet érzületnek a tanulók közt való terjesztése céljából iskolaszövetkezet létesül. Az iskolaszövetkezet a Magyar Királyi vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, az egyházi főhatóság alatt álló iskoláknál pedig az iskolafenntartó Egyházi Főhatóság nevelésügy irányítása és ellenőrzése alatt, valamint az Erdélyrészi „Hangya” Szövetkezetek Szövetsége és a „Szövetség” Gazdasági Hitelszövetkezetek Központja által fenntartott közös osztály, az Erdélyrészi Iskolaszövetkezetek Szövetségének szervezése és szakirányítása alatt működik. ” A szövetkezet üzletköre c. fejezetből (III.) megtudjuk, hogy: (13. a.) „Az iskolaszövetkezet fogyasztási osztálya által ellátja a tagokat a tanulói mivoltukban szükséges cikkekkel, mi által a közös beszerzés és fogyasztás megszervezésének előnyeit tanulhatják meg az ifjak. ”... (b.) „Az iskolaszövetkezet takarékossági és hitelosztálya által megőrzi és gyümölcsözteti a tagok megtakarított pénzét”... „nagyon rászoruló tanulóknak könyveik és tanszereik beszerzésére kisebb hitelt nyújthat” ... (c.) „Az iskolaszövetkezet termelő és értékesítő osztálya által megszervezi és hasznosítja az egyéni és közös munkát. Ez az osztály kézimunka műhelyet létesít, ahol a tanulók a költség nélkül, vagy kevés költséggel beszerezhető nyersanyagokból hasznos és értékesíthető tárgyakat készítenek, értékesítésükről pedig a szövetkezet gondoskodik. ” A gyógynövénygyűjtés, papír- és fémhulladék-gyűjtés értékesítéséből származó jövedelmet a részvétel arányában a tagok és a közösség javára fordítják. A faiskola létesítés, gyümölcsös gondozás, lakótelep szépítési közhasznú munkák szervezését is a szövetkezet feladatai közé tartozónak tartja az Alapszabály. Jótékonysági célú és közhasznú alapteremtési célú előadások betanulására és megtartására bíztatja a tagságot az Alapszabály. A tanulmányi és sportversenyek szervezését, és a nyertesek jutalmazását is felvállalja a szövetkezet. A szervezet vezetésének és működésének alapelvei: a demokratizmus, az önkéntesség és a méltányosság, amelyeket az ifjak tanári vezetés mellett gyakorolnak és sajátítanak el, hogy a felnőtt életükben sikerrel alkalmazhassák saját maguk és a közösségük javára. Az 1942/43-as évkönyvből megtudjuk, hogy a tanítóképzőben sikeresen működött 131 taggal az iskolaszövetkezet, amely az Erdély-részi Iskolaszövetkezetek Szövetségének tagja. Nem véletlen, hogy a falusi gazdakörök bábái a kántortanítók voltak. Innen kapták az indíttatást. A szövetkezeti ismereteket és jártasságot is az iskolákban sajátították el a tanulók. A későbbi változások során, amelyek nem mondhatók fejlődésnek, mert a román állam, majd a kommunista párt nyíltan beavatkozott a vezetésbe, s ezáltal lábbal tiporta a szövetkezetek legfőbb alapelveit: az önkéntességet és a demokratizmust, Székelykeresztúr 1973-1977 között a vidék Fogyasztási Szövetkezeti központja lett. A Zonális Szövetkezeti Központhoz tartoztak Etéd, Szentábrahám, Újszékely, Sácel (Románandrásfalva), Siménfalva és Bögöz. Alsóboldogfalván a hitelszövetkezet alakult meg először. Benczédi Pál unitárius lelkész meggyőzte az értelmesebb gazdákat a szövetkezet hasznáról. Az alakuló ülésen elhatározták az alap létesítését, amelyet a tagok által összeadott részvények, azaz üzletrészek summája fog kitenni. Megállapodtak az üzletrész nagyságáról és a befizetés módjáról. Hetente 20 fillért fizettek be a hitelszövetkezet pénztárába, hogy, amikor eléri az 52 Koronát, az fogja képezni az illető szövetkezeti tag egy üzletrészét. Első ügyvezető elnöküknek megválasztották Benczédi Pált. A vezetőség 20 LÁSZLÓ; NAGY 1941, 47-48. 64
