Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... tagja lett még hét megbízható gazda. A választmány összeállította a szabályzatot. A kölcsön odaítélésének egyik alapvető elvéül fektették le, hogy „olyan embernek, ki a kölcsön kapott pénzt italra költené, hitelt nem nyújtanak, hanem csak olyannak engedélyeznek kölcsönt, aki józan életű, iparkodó, becsületes és takarékos. ” A szövetkezet üzletvitelének ellenőrzési eredményét a háromtagú felügyelőbizottság negyedévenként tartott gyűlésein hozta a tagság tudomására. A választmányi gyűléseket, a törlesztések befizetését, a kölcsönkérésekre való válaszadást és azok felvételét a szerdai napra rendszeresítették. A kölcsönöket föld- és állatvásárlásra, vetőmag és gépek beszerzésre, esetleg az örökség megosztási költségeikre kérték. A választmány a kérések megvizsgálása után, meggyőződve azok indokoltságáról, döntött a jóváhagyásukról, és kiutalás után nyomon követte/ellenőrizte a felhasználás mikéntjét is. A szövetkezet első pénztárosának Demeter Mózes tehetős gazdát választották, akiben kezességet látott a tagság, hogy a pénztár kezelés esetleges deficitje esetén jótáll az elszenvedett veszteségért. A vas pénztár szekrény, Wertheim-kassza megvásárlása után a tagság a saját megtakarított pénzét is bizalommal helyezte el ide. Még pénztárosi megbízatást töltöttek be Székely János (Csonka) és Palkó Sándor. Belsőséget vásárolt a hitelszövetkezetből felvett kölcsönből Balogh Sándor szegény legény, aki szoba-konyhás kis házat épített. Ebben nevelte fel tizenhárom gyermekét. Állatvásárlásra kaptak kölcsönt: Varró Péter, Gagyi Károly. Bán Károly, Balogh Dénes (Alsó) és Orbán Sándor az által emelkedtek ki a zsellérsorból, és váltak önálló gazdává, hogy a szövetkezettől kaptak kölcsönt földvásárlásra. A gazdakör megalakítását nemcsak a tehetős gazdák, de az újonnan önállóvá serkent szegények is igényelték, mert nemcsak a gazdálkodás tudományára, de a korszerű földművelés eszközeire is szükségük lett. 1919-ben tizennyolc taggal indult a gazdakör, majd pár év múlva 22-re gyarapodott. A gazdakör első elnöke Gagy i Mózes (Béni) volt. Neki köszönhető a Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskolával fenntartott jó kapcsolat, amelynek áldásos következménye lett, hogy segítségükkel beszerezték a szükséges gépeket: búzavetőgépet, egy triőröző gépet, egy kapagépet és egy láncboronát, amelyeket közösen, díjtalanul használtak a tagok és meghatározott fizetésért a gazdakörön kívüli kisgazdák is igénybe vehettek. A módosodó kisgazdáknak egyre több gondot okozott a terményeik értékesítése. Ennek érdekében hozták létre a termékértékcsítő szövetkezetei. Varró Mózes református lelkészre hallgatva megalakították a tejszövetkezetet. Első elnökéül Gagyi Jánost (Tüzér) választották, aki megszervezte a tejbegyűjtő ház (tejcsarnok) és mellette egy feldolgozó helyiség építését is 1926-ban. Az épület mögé egy jégvermet is ástak, hogy a meleg időszakban legyen, mivel tartósítsák a tejtermékeket. Buh Rozália vajat, sajtot és tehéntúrót készített a tagok által behordott tejből. A vajat és a sajtot a matisfalvi kofák értékesítették kezdetben az erdélyi nagy városokban majd Bukarestben. A gyöngyvirágos mintájú formázóban készült alsóboldogfalvi vaj a bukaresti nagyságák keresett élelmiszer cikke lett (1. ábra). A vajat 1/8, 1/4, 1/2 kg-os csomagolásban hozták forgalomba. Buh Rozália sokáig, nagy hozzáértéssel végezte a munkáját. Utána 17 évig Török Zsuzsanna folytatta ezt a tevékenységet. Ő már egy kereskedő megrendelésére, annak receptje szerint ipari sajtot is készített (gombnak). A tejszövetkezet a tejkezelő asszony mellé segítségül és ellenőrzésképpen naponta egy állattartó gazdát rendelt szolgálatosnak. A tej feldolgozása után visszamaradt savót a gazdák haza vihették sertésetetésre, de a szegényebb családok jutányosán kapták meg a sovány tejet, ami táplálékul szolgált nekik. Nyilvánvalóvá vált az állattartás jövedelmezősége, ez vezette rá a gazdákat, hogy elsajátítsák a tehenek tejtermelése fokozásának ismereteit, amelyeket a gazdatanfolyamok kínáltak fel számukra. A gazdakör által szervezett helyi ezüstkalászos gazdatanfolyamot elvégezték: Burszán Lajos, Burszán Dénes, László Albert, Bán József D., Deák Dénes, György Gábor és Gagyi Pál. A fiatalokat a Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskola elvégzésére küldték. Ezek két év alatt aranykalászos gazda oklevelet szereztek: Palké) Sándor, Gagyi Domokos, Gagyi Ferenc, Hurdukán Sándor, Székely János M., Gyarmathi Béla G., Gagyi Sándor S., Dávid Dénes, Gagyi Sándor D., Gagyi János D., Kelemen Domokos, Gyarmathi Domokos, GagyiJánosJ., Demeter Mózes és Székelyjános. Nem csak az iskola közelsége, de a nagyarányú érdeklődést a felsorolt nevek sokasága is bizonyítja. Amint az máshol is megtörtént, a hitel- és a tejszövetkezeti tagok a fogyasztási szövetkezetnek is tagjaivá lettek, ha ennek bekövetkezett a szervezési ideje. Az első ügyvezetőnek Bán Dezsőt 65 1--
