Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... de főképp a Székely Akció figyelmét sem kerülte el az a tény, hogy a fajfeljavítás nemcsak a nyugati fajbikák behozatalával valósítható meg. Koós Mihály a 1905-ben beszámol14 arról, hogy 1162 tenyészüszőt és tenyésztehenet osztottak ki a Székelyföldön. 1908-ban megállapítja15 a székelykeresztúri tenyészállat-kiállítás és vásáron felvonultatott nyugati fajtákkal kapcsolatban, hogy azok kellemes meglepetést okoztak a behozatalt ellenzők számára, mert a pirostarka tehenek jó kondíciójúak és vemhesek voltak, és a berni- szimentáli marha bőségesen meghálálja a gazdák fáradozásait. A tenyészüszők iránti érdeklődés megnőtt, mert a megalakuló tejszövetkezeteken keresztül komoly jövedelemre tehettek szert azok a kisgazdák is, akik nem tudtak bekapcsolódni az igényesebb fajbika nevelésbe, amelyet a szakosodott földbirtokosi vagy állami gazdaságok könnyebben valósíthattak meg. A tenyésztehenek beszerzését a kirendeltség is igyekezett segíteni a maga szűk keretei között. Egyik ilyen népszerűsítő akciónak ígérkezett a több vidéki vásár-kiállítás megrendezése Udvarhely megyében is: Székelyudvarhelyen, Olaszteleken, Etéden, Parajdon, ahol szakbizottság osztotta ki a többre és jobbra serkentő államidíjakat.16 1944 után is tartottak fajállat kiállításokat Székelykeresztúron: pl. 1978-ban, majd a nagyfordulat után 1998-ban és legújabban 2009-ben is. Ezeken részt vettek a megalakult kollektív és állami gazdaságok farmjai is. 2009-ben a városi cím birtoklásának 550. évfordulóján is rendeztek állatkiállítást.17 A szakszerű gazdálkodás elsajátítása, beleértve az állattenyésztést is, hozzájárult az akciós fajtehenek sikeres térhódításához. Itt, a jól működő gazdaköri tanfolyamok mellett fontos szerepet játszott a már bemutatott (szintén a Csíki Székely Múzeum Évkönyvében megjelenő előző dolgozatunkban: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén18) Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskola, amelynek tanári kara nem csak az intézeten belüli ifjakat, de ezeknek szüleit is oktatási rendszerbe szervezte, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy csak megfelelően felkészült gazdák tudják kamatoztatni a behozott fajtehenek előnyös tulajdonságait. Szentannai Sámuel19 biztatónak látja a jövőt: „Ott..., ahol tagosított birtokok vannak, ahol az állatok téli takarmányozása biztosított és gondozásuk is kitűnő, valamint tejszövetkezetek is vannak, ott a kirendeltség az általa terjesztett szimentáliak mellett voksol. ” A szakember óva inti az anyagi nehézségekkel küszködő székely kisgazdákat, hogy keresztezzék a régi erdélyi marhát a nyugatiakkal, mert „kevés értékkel bíró, elsatnyult tarkabarka állományt eredményez. ” Ebből a kisgazdáknak tetemes kára származik. Szentannai „az egyöntetű tenyésztés híveként” a bevált, sikeres példákat, tarcsafalvi Pálfi Dénes, kiskedei Borbát Dániel birtokosokat és a siménfalvi, valamint a homoródszent- mártoni kisgazdákat hozza fel követendőnek. A gazdanevelés mellett konkrét segítség és előrelépést jelentett a székelykeresztúri vajgyár létrehozása, ami a vidék tejszövetkezeteinek a szervezett, rendszeres és méltányos tejértékesítését kínálta fel. A Gagy-vize mentén, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkörhöz tartozó falvakban is megindult a gazdakörök begerjesztette szövetkezeti mozgalom pezsgése a 19- század fordulóján. Ezt a folyamatot az Unitárius Gimnázium, de főképp a később beinduló Unitárius Téli Gazdasági Iskolának (1931- október) is köszönhetjük, mert nemcsak az ifjú, jövendőbeli kisgazdák, de a felnőtt gazdatársadalom nevelését is hathatósan segítette a férfiak téli és a nők nyári tanfolyamaikon való magas színtű szakmai oktatásának biztosítása által. A vegyes: unitárius, református és katolikus lakosságú falvak unitárius és más felekezetű testvéreikkel azonos érzékenységet mutattak a gazdasági nehézségek társulással, szövetkezéssel való legyőzésére. Székelykeresztúr komoly szerepet vállalt a vidék gazdasági fejlesztésében 1937-ben is, amikor az unitáriusok helyet adtak az épülő vajgyárnak, amelyik 1938-ban Transylvánia Vajgyár (Kolozsvár központtal) néven kezdi meg a termelését. A vidék éghajlati- és talajviszonyait igyekezett hasznosítani a len-termelésre ösztönző vállalkozás, a Lengyár székelykeresztúri beindításakor, már 14 KOÓS 1905,21-22. 15 KOÓS 1908, 551. 16 Udvarhelyi Híradó 16, 1913. november 16., 46. 17 www.szekelykeresztur.ro./Az 1844-es oklevél/Állatkiállítás Keresztúron. 18 BALÁZSI 2009. 19 Székelykeresztúr 3, 1906. február 24., 47. 63
