Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Természettudományok - Benedek Tibor–Máthé István–Bíró Klára–Szász Emőke–Lányi Szabolcs–Márialigeti Károly: Kőoalajszármazékokkal szennyezett csíkszentdomokosi és balánbányai talajok természetes öntisztuló képességének a vizsgálata
BENEDEK TIBOR ET AL. A gázolajbontó törzsek dúsítására BBH ásványi tápközeget használtunk, amely egyedüli szenes energiaforrásként gázolajat tartalmazott, ezáltal nagymértékű szaporodást csak azok a baktériumfajok voltak képesek mutatni, amelyek fel tudták használni a gázolajat energia és szénforrásként. A dúsítást követő szelektálás során ismételten BBH ásványi tápközeget használtunk. A BBH agar felületére 0,1 ml mennyiséget szélesztettünk a dúsított mikrobatenyészetből. A Petri-csésze fedelébe pipettázott 1 ml steril gázolaj szolgált szén- és energia forrásként a baktériumoknak. Két heti, szobahőmérsékleten történő inkubálás után az agar felületén legjobban elszaporodó gázolajbontó baktériumokból izoláltunk húspepton agar felületére, majd szélesztéssel tiszta gázolajbontó törzseket izoláltunk. Gázolajbontó törzsek szénhidrogén-bontó képességének tesztelése Az izolált törzseket teszteltük, hogy különböző gázolajkomponenseket milyen mértékben képesek lebontani, hasznosítani. A tesztelések során a vizsgált aromás komponensek a benzol, toluol, xilol, naftalin voltak, míg a nyílt láncú szénforrást az n-dodekán képezte. A tesztoldat tartalmazott BBH ásványi tápoldatot (50 ml), a fent említett szénhidrogének egyikét (1 g/L) és rezazurin indikátort. Az oldatot az egyes izolált törzsek meghatározott optikai denzítású (OD6oo=1) sejtszuszpenziójával (150 pl) oltottuk be. A rezazurin színváltozása információt nyújt a bontás mértékéről. Ha a tesztoldatban van biológiai aktivitás, akkor a minta színe kékről fokozatosan elszíntelenedik, a rózsaszínen keresztül. A tesztelés rázó-termosztátban, 145 rpm fordulatszámon, 28 °C-on egy hétig zajlott. ■ Eredmények és tárgyalásuk Légzésintenzitás mérés a termelt CO2 mennyiség alapján A talajmintákban jelenlévő mikroorganizmusok légzésének intenzitását mérve, 28 héten keresztül, megkaptuk minden mintára jellemző CO2 termelés kumulatív görbéjét (3- ábra). Hetek száma 3. ábra. A mikrobiális légzésintenzitás mérés eredményei a balánbányai és csíkszentdomokosi kontroll illetve szennyezett talajminták esetében (♦ - Balánbánya kontroll; A - Balánbánya szennyezett; ■ - Csíkszentdomokos kontroll; * - Csíkszentdomokos szennyezett). Az eredmények alapján megfigyelhető, hogy a kontrollok élesen elválnak a szennyezett mintáktól. A kontroll talajminták esetében a légzésintenzitás, vagyis a termelt CO2 mennyisége 466
