Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Természettudományok - Benedek Tibor–Máthé István–Bíró Klára–Szász Emőke–Lányi Szabolcs–Márialigeti Károly: Kőoalajszármazékokkal szennyezett csíkszentdomokosi és balánbányai talajok természetes öntisztuló képességének a vizsgálata
4-8-szor kisebb a szennyezett mintákéhoz képest. A balánbányai kontroll minta esetében a termelt CO2 mennyisége alig haladja meg a 2 ml CO2/5O g talaj mennyiséget. E nagyon csekély mértékű „talajlégzés” oka, hogy a balánbányai talaj csupán váztalajnak tekinthető, ugyanis az üzemanyag tároló egy meddővel mesterségesen feltöltött területen áll, nagyon gyér növényzettel. A balánybányaihoz viszonyítva a csíkszentdomokosi kontroll minta esetében kétszer több CO2 termelődött. Csíkszentdomokoson a tározó területét gyep borítja, a talajban több szervesanyag található, előfordulnak benne mind humuszanyagok, mind pedig növényi maradványok. A szennyezett talajminták közül a nagyobb kumulatív CO2 termelést a balánbányai mintánál tapasztaltuk (20,15 ml CO2/50 g talaj), míg a csíkszentdomokosi talajminta esetében ez az érték 11,7 ml CO2/50 g talaj. A szennyezett minták kontrolihoz viszonyított nagyobb CO2 termelése a szennyezésekkor talajba kerülő szénhidrogének jelenlétével magyarázható, amelyek szén- és energia forrásként szolgálnak egyes talajban élő mikroorganizmusok számára (3. ábra). Össz- és gázolajbontó csíraszám becslésének eredményei A vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a balánbányai minták esetében mind az összcsíraszám, mind pedig a gázolajbontó csíraszám 103 sejt/g minta nagyságrendű, ami nagyon kicsi. Ezzel ellentétben a csíkszentdomokosi gázolajjal szennyezett talajminták esetében az összcsíraszám 105-10 sejt/g minta, míg a gázolajbontó csíraszám 104-l 03 sejt/g minta nagyságrendű (lásd 6. ábra). Összehasonlítva a két mintavételi terület vizsgálat után kapott adatait arra következtethetünk, hogy a csíkszentdomokosi össz- és gázolajbontó csíraszám két-három nagyságrenddel nagyobb, mint a balánbányai. A magasabb csíraszámok azzal magyarázhatók, hogy a balánbányai váztalajhoz képest a csíkszentdomokosi tározó növényzettel borított talaja gazdagabb tápanyagokban. ___________________________________________KŐOLAJSZÁRMAZÉKOKKAL SZENNYEZETT... minták ■ Összcsíraszám □ Gázolajbontó csíraszám 4. ábra. Össz- és gázolajbontó csíraszám becslésének eredményei. 1. minta - Csíkszentdomokos kontroll; 2. minta - Csíkszentdomokos szennyezett; 3. minta - Balánbánya kontroll; 4. minta - Balánbánya szennyezett. A balánbányai minták esetében megfigyelhető, hogy az összcsíraszám a szennyezett (4,5x103 MPN [legvalószínűbb csíraszám]/g) illetve a kontroll minta esetében (2,5x103 MPN/g) nagyon hasonló, ugyanakkor a gázolajbontó csíraszám különbözik. A gázolajjal szennyezett talaj esetében az összcsíraszám szinte megegyezik a gázolajbontó csíraszámmal (3,5xl03 MPN/g), vagyis a szennyezett talajban szinte csak gázolajbontó mikroba található, mivel a szennyező szénhidrogéneken kívül nincs, vagy alig van más szerves anyag a váztalajban. A tározó területén a talaj szennyezettsége miatt nincsenek növények. A kontroll, vagyis szénhidrogénekkel nem szennyezett balánbányai talajminta esetében a gázolajbontók száma csupán l,4xl02 MPN/g, ami több mint egy nagyságrenddel kisebb, mint az összcsíraszám (2,5x103 MPN/g). Az itt élő baktériumok főként a talajban előforduló kevés növényi eredetű szerves anyagot használják fel. Ezen, a tározó közelében elhelyezkedő területen megfigyelhetők pionír - főként lágyszárú - növények. 467
