Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
FARKAS BEÁTA Bartha Elek a vallást, a népi vallásosságot a hagyományos néphit és teológiailag helytálló ismeretek szimbiózisának tekinti. A népi vallásosság egy olyan ismeretszerzési mód, amely a vallásgyakorlás útján aktiválódik.5 Megállapíthatjuk tehát, hogy a vallásgyakorlás, a népi vallásosság nem független a tértől, sem az időtől. Az ember saját vallásának, saját hitének és világszemléletének függvényében lakja be és formálja a teret, azt a teret, amely magában foglalja mind a természetes, mind pedig a mesterséges környezetet. Bartha Elek azt mondja, hogy az ember azért tud a szentről, mert az megmutatkozik neki és a profántól teljesen különbözőnek bizonyul.6 A tér egyes elemei vallásos jelentést kaphatnak, a szentre irányítják a figyelmet.7 Ezt a jelenséget nevezi Eliade hierophániának, ami a szent megnyilatkozásának helyét jelöli, egy szilárd pontot a tér homogenitásában.8 9 Eliade szerint az ember a világ homogenitásában nem tud megélni. A szent tér megnyilatkozása szilárd pont az embernek, amely lehetővé teszi számára, hogy eligazodjon a kaotikus homogenitásban. Az ebben a térben mozgó embert Eliade homo religiosusnak9 nevezi, aki tapasztalás útján kerül kapcsolatba szenttel. Rudolf Otto a szenttel való kapcsolatteremtés intuíció útján jön létre. A vallásos ember számára a hierophániában megjelenő szent racionális úton nem mindig magyarázható meg, leginkább szavakkal nem írható körül. A szenttel való állandó kapcsolatban fejlődik ki az emberben a vallásos hit.10 11 Elgondolkodhatunk azon, hogy hol húzódnak a szakrális terek határai? Vajon ezek a területek beszoríthatok a mesterséges környezet körvonalai közé? Mindenekelőtt fontos tisztázni a táj fogalmát, amely együttesen jelenti a természetes és a mesterséges környezetet. A vallás a maga eszközeivel képes megváltoztatni környezetét, itt gondolok elsősorban az építményekre, de például a növényi kultúra, ami a természetes környezet szerves része, hozzájárulhat a különböző vallásgyakorlatokhoz. Bartha Elek azt mondja, hogy a környezet és vallás kapcsolata túlmutat a földrajzi értelmezésen. „Szakrális tájnak tekinthetjük az ember környezetének mindazon tárgyi elemeit, amelyek valamilyen vallásos tartalommal rendelkeznek, vallásosságának gyakorlására késztetik vagy emlékezetébe idézik a vallást.nl 1 A fentiek alapján megfogalmazható egy olyan következtetés, amely szerint a vallás, a szent és ezen belül a szakrális terek nem szoríthatóak konkrét, stabil határok közé. A szent megnyilvánulhat bárhol, az embernek csak fel kell fedeznie ezeket a helyeket. A káosz kozmosszá alakítása az isteni teremtés aktusa és egyben megszentelés is, mivel az isteni teremtést ismétli meg. Valahol letelepedni annyit jelent, mint megszentelni a teret.12 A hierophánia során tehát az ember az istenit fedezi fel és ő jelöli ki az eligazodási pontokat, a centrumokat. A diakrón és szinkrón módszerek egyazon területre való alkalmazásával kimutathatóak a szakrális terek határainak módosulásai, az időbeli változások és azok okai. A térben berendezkedő ember és közösség a foglalás első aktusaként a szent centrumot emeli ki a térből.13 Már említettem azt a tényt, hogy azzal, hogy egy helyet belakja az ember, az teljes egészében megszentelődik és így egyszerre lesz isteni és emberi. Felesik rohamos polgárosodása jelentős társadalmi változást eredményezett, ami párhuzamosan változtatta, alakította a vallási világkép módosulását. Ennek az az elsődleges következménye, hogy az egyes szakrális objektumok és maga a szakrális táj is megváltoztatja funkcióját, esetleg más objektumok veszik át helyüket. A Nagyboldogasszony egyházközségben konkrét centrumváltásról nem lehet beszélni, de a centrumhoz való viszonyulás változása, a centrum jelentőségének ingadozása kimutatható. Azt is mondhatnánk, hogy a szakrális értelemben addig abszolút középpont jelentősége és dominanciája kissé megoszlott az által, hogy új, kisebb központ is létrejött. Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva esetében elmondható, hogy a közösség megrögzötten ragaszkodik szakrális tereihez, ami abban nyilvánul meg, hogy nem történik meg az a centrumváltás, ami a legtöbb településen a társadalom rohamos fejlődésével bekövetkezett. Ennek elsődleges oka a szakrális centrumnak az a történelmi jelentősége, amely fontos szerepet tölt be a közösségi 5 BARTHA 1992. 6 BARTHA 1992, 25. 7 BARTHA 2006. 8 ELIADE 1999, 24. 9 ELIADE 1999,26. 10 OTTO 2001, 37-47. 11 BARTHA 1980, 22. 12 ELIADE 1999, 28. 13 BARTHA 1992, 39. 410
