Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Csergő Melinda: Írott levelek – elbeszélt történetek. Egy gyergyószárhegyi levélhagyaték elemzése
ÍROTT LEVELEK - ELBESZÉLT TÖRTÉNETEK... ■ Becze Balázs levélhagyatéka az elbeszélés perspektívájából „Szomorú, de csak a vizhangja maratt minden kedves emléknek a szivünkbe. Ezt a kedves és felejthetetlen emléket őrizzük, s kérjük a jó Istent, engedje minél előbb újra jó egészségben mindannyian viszontláthassuk egymást. 7 E családon belül az iratokkal való kontaktus olyan vetülete a megkérdezett személyek életének, amelynek folyamán az egyének adott módon szocializálódnak a család történetébe: annak ellenére, hogy az iratok tartalmának egy része narratív szinten elhangzik más kontextusban is, a levelek igazolják, illetve pontosítják őket. Bizonyos szempontból ezek a dokumentumok a családi történetiek) megtanulásának eszközei is. Tartalmuk a szóbeli regiszterből belép az írásbeliség szférájába, szerepük már nem az, mint a mindennapi beszélgetésekben, az elmúlt emlékek helyébe dokumentáris nyom lép.27 28 29 Ricoeur megállapítása szerint:,,^...) egy generáció elbeszélései magukba zárják egy vagy két elmúlt generáció elbeszéléseit is. ”20 Az írott források esetében ez nem feltétlenül érvényesülő tendencia, viszont a velük kapcsolatosan készített interjúk során, már a témánál fogva is - ti. a családi múltra való rákérdezés - visszaigazolódni látszik. A két regiszterben elkülönül az elődökre való emlékezés intenzitása.30 A beszélgetők sajátos módon szűrték át és konstruálták meg a témára vonatkozó tudásukat.31 Mindez a levelek tartalmára is érvényes megállapítás, a személyes dokumentumtípus írott közegéből fakadó formai és terjedelmi kötöttségek miatt. Jelen esetben olyan „emlékezőapparátusról” van szó, amely a hosszas időtartamot megcélzó emlékezetnek kedvez. A papírlap, amelyre tintával írnak, „tartós emléknyomot” rögzít.32 Valójában a levél immanens volta feltételezi a fennmaradására, őrzésére és hagyományozására vonatkozó egyik reflexiót.33 A magnóval rögzített beszélgetés is ezt a tartós emléknyomot célozza meg, ennek ellenére az itt észlelt viszonyulás az intimitáshoz, az „arcrongáláshoz”34 újabb formát öltött.35 Kérdéses az is, hogy a levélíró mennyiben találja meg a középutat, mily módon írhatja le önmagát, ha kész formulák, klisék állnak követendő modellként előtte?36 A formális követelményeken túl észlelhető az a fajta szándékoltság, hogy az alkotó egyénileg, történeteket megélő személyként is szerepeljen a levélben, habár tendenciózusan olyan tematikus határokon belül fogalmazza meg mondanivalóját, amely keretek valóságrészlete reprezentálható és modellértékűvé formálható. Becze Sándor leveleinek bemutatásakor - amely csak szemelvény az átfogó levélkorpuszból - azok a tényezők kerülnek az értelmezés középpontjába, amelyek segítségével párhuzamra, illetve tartalmi összefüggésre lehet következtetni az interjúk során elhangzott szövegekkel kapcsolatban.37 27 Részlet BECZE Sándor leveléből. 28 Vö. RICOEUR 1999, 57. 29 RICOEUR 1999, 51. Lásd erről még: KESZEG 2006, 29-30. 30 A beszélgetés során tudatos és magát a kommunikációt irányító kérdésfelvetés az előző generációkra vonatkozó emlékeket érintette. 31 A jelen, illetve a jövő horizontjában, a magukról szerkesztett képen keresztül értelmeződött újra a múlt. Lásd erről bővebben: RICOEUR 1999, 52-53. 32 WEINRICH 2002, 94. Weinrich Freud kutatásaira és megállapításaira alapoz. 33 Ezek az iratok a múltat nem újraélik, hanem reprezentálják. Vö. RICOEUR 1999, 59. 34 MAN kifejezése, é.n. 105. 35 Az interjú elsősorban hangzó szöveg, ennek a beszélgetésnek nincsenek olyan merev formai kötöttségei mint a levélnek, pedig rögzített szöveg. Tény ellenben, hogy az emlékezet elbeszélése hozzátartozik a mindennapi diskurzushoz, ezért nem is kérhetőek számon rajta azok a merev határok. Lásd: RICOEUR 1999, 57. 36 Az állandóan ismétlődő formulák veszítettek hatásosságukból, szokássá üresedtek, de kényszerítő erejük továbbra is meghatározta a levélműfaj stílusát. Lásd bővebben: KOKÓ 1999, 242-243. 37 A levelek bemutatása során nem végzek olyan mélyreható tartalmi elemzést, mint Molnár Ambrus, mivel a célkitűzés kétféle kommunikáció közti átjárhatóságára reflektál. Vö. AMBRUS 1997, 131-225.
