Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Balázs Lajos: A nemiség kultúrájának, üzleti vonatkozásainak, nyomorának és tragikomédiájának példázatai a hazai politikai fordulat előtti és utáni évek paraszti társadalmából
szágról hojzák, 300 lejért (=33 kg cukor, 1988) adnak egy doboznál. S az elég egy esztendeig. S akkor csinálhassa fűvel-fával, me nem lesz állapotos úgy se. ” (N. 80) „A tablettát most má nagyba szerzik a falusi asszonyok es. Akik kintről jőnek, ebből pénzelnek. Há 60 Ft. odakinn, s itt adják 300 lejért. ” (N. 80) „Én nemrég jöttem reá, hogy most( 1995) az asszonyok vesznek egy évre szóló tablettát, s azt szedik, ami a vesét öli, a szervezetet öli, s azt használják. S akkor nem lesz fogamzás. Én így hallottam. ” (N. 86) „Tablettát? Ha eszembe jutna. Mit es mondtak? Annak van egy különös neve. Olyan picikék. Láttam én. A leányom valahol bészerezte, s aztán megmondtam neki, ne bébíjz! Másképpen csináld! Végy mosatót s avval foglalkojz. Isten tudja, hogy mi ez! De azt mondja, hogy ez jó. S a leányával es használtassa. S mondom, addig, hogy aztán a franc megeszen. Ilyen dugókkal s mikkel foglalkozni! Úgy csempészik valahonnat a súlyból, ott Aradon, én nem tudom, milyen vásárok vannak, piac vagy mi a franc, s úgy béhojzák valakik, s akkor nagy pénzért megvásárolják. Drága biza: 10 darabért fizettek 500 lejt (1989). Tíz darabért! Nem tudom, közösülés előtt teszik-e fel, utána teszik-e fel? De itt vannak ügyes fiatalasszonyok, ez a megvert es, ez es avvalfoglalkozik. Met így verekednek, s méges olyan hamar marad úgy... ’’ (N. 66) „Most csak tablettát használnak. De azt minden nap bé kell vegye. Mentünk valahova a szomszéd menyecskével. S azt mondja, »Álljon meg Erzsi néni, ezt a tablettát vegyem bé. Ha kell, ha nem, ezt bé kell vegyem.« S mondom, Hát ezt mét veszed bé? S azt mondja, azét, »hogy ne maradjak terhesen. Ha közösülsz, ha nem, de ezt kell bévedd! Minden nap«. Én magam szégyelltem kérdezni, hogy végig kell-e szedje, vagy a mestráció alatt nem? Csak azt tudom, hogy sok pénzbe kerül: havonta 50 lej körül, ebbe a pénzbe. Az a legjobb, amelyiket az orvos ír fel. De nem mindegyik menyen oda. Van, amelyiknek megöli a szervezetit, van, amelyik elhízik tölle. Nem marad terhesen, de csúnyán elhízik. Azért mondják, hogy orvosilag kéne megvenni ezt a tablettát. De legtöbb nem megy el, met nem es mer menni. Korábban valami P betűvel kezdődőt használtak. Azt feltették alulról. Aztán volt a spirál. De egy csomó fiatalasszonynak seb van a méhin, a hüvelyin. Temesvárról szerezték be. ” (N. 69) „Most se vigyáznak jobban, mint azelőtt, s még úgy se ejisze, de vigyáznak másképpen... Hallottam én má: »Nem kell félni a gyermektől!« Élményén, s megegyezi a szülésznővel, s a méhet elfordítassa, s nem kell félni többet, hogy gyermeke lesz. Megfizeti vagy viszen egy ajándékot neki. Annak se kerülpénzibe s megvan. Hogy csinálják, nem tudom, de a méhet el lehet fordítani? Ilyent csináltatnak a fiatalasszonyok sokan. Jó pénzért. Ez má régebb megkezdődött, az én fiatalasszon koromba, de most újra hallom, hogy esment kitalálták a szülésznők (1987). Még az orvos es megcsinálja. Jó pénzért. S nem kellfélni a gyermektől. Seza legtisztább, met nem kell félni, hogy valami baja lesz. ’’ (N. 80) „Mióta a tablettázó világ béjött, egyebet se látsz csak: mosta veséje fáj, most itt, most ott fáj. Örökké betegek, örökké gyógyszert szednek. Mit tudják, hogy mit szednek bé. Ölik meg a szervezetiket. Én rég megmondtam: nem kell háború. A magyar anyák kiölik a nemzetet. ” (N. 86)- Mondják, hogy a parasztembernek annyi gyermeke születik ahányat csinál. Ez így van-e? „Há nem eppe így van. Nem, Nem! Sok nem jő elé a világra. Sokat csinálnak: amennyit csak tudnak. Csak nem jőnek mind elé. Sokból tengerész lesz. Met az eltett gyermekről azt mondják, hogy »elcsapták a vízre. Tengerész lett belőle.«” (F. 76) BALÁZS LAJOS__________________________________________________________________________________ Szakorvos szerint ez képtelen művelet. 384
