Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Régészet - Demjén Andrea: A gyergyóújfalvi templom régészeti kutatása
A középkori templom északi szentélyének, valamint a vele egybeépített sekrestye falait a 2., 3. és 3. szelvényben tártuk fel (5-6. ábra). A falat közepes méretű andezitkövekből rakták világosszürke, kemény, sok meszet tartalmazó, kavicsos mészhabarcsba, szélessége 0,70-0,82 m között váltakozott, alapárkának mélysége -0,84 m a középkori járószinttől. A szentély északi falán téglapadló maradványát figyeltük meg, amely a 19. században épített templom padlója lehetett (a padló fölül 19. századi kerámia került elő). A sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel megtámasztott szentélyben megtaláltuk az oltárasztal alapozását. Ezt szürke, kemény, homokos, sok kavicsot tartalmazó mészhabarcsba rakták, kővel és téglatöredékekkel vegyesen. Az északkeleti részen egy téglával (téglaméret: 25x 18><5 cm) kirakott 24><28 cm átmérőjű üreget bontottunk ki (az üregben faszénmaradványokat találtunk), amely az oltár tartószerkezetéhez tartozhatott. Az oltárasztal délkeleti sarkánál szintén az oltár tartószerkezetét képező, szabályosan kiképzett üreget figyeltünk meg. Az oltár teljes mérete ismeretlen, ugyanis egy részét a mai templom építésekor bolygatták, többi része a nyugati metszetfalba nyúlik, a látható részletek: 1,30-1,74 m. A szentélyben a járószintet egy szürkésbarna, kompakt, kevés mészszemcsét tartalmazó, döngölt agyagpadló képezte, szintje kb. 36 cm-rel magasabban volt, mint a hajó járószintje. ___________________________A GYERGYÓÚJFALVI TEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA UQJ A gótikus templom északi hajó- és szentély fala a sekrestyével [ Szószékalapozás A melléképület északi fala Gerendamaradvany J A szentély járószintje 5. ábra. A 2-5. szelvények felszínrajza 37
