Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Régészet - Demjén Andrea: A gyergyóújfalvi templom régészeti kutatása

DEMJÉN ANDREA

Gótikus szentély támpillérekkel

A mai templom déli alapfala

1^*1 Az oltárasztal alapozása

6. ábra. A 3- szelvény alaprajza

A szentély északi részén egy nagyméretű, a sárga altalajba bemélyedő beásást figyeltünk meg, amely meglátásunk szerint egy kriptának vagy egy osszáriumnak (ide temethették a mai templom építésekor kiásott csontokat) lehet a gödre, sajnos idő hiányában nem sikerült tisztázni szerepét. A szentély mellett találtunk egy 16. századi Steyer kést47 (7/1. ábra) valamint III. Zsigmond lengyel

7. ábra.

1. Steyer kés a 3. szelvényből; 2. III. Zsigmond lengyel király 1623-as verete

1.

király 1623-as átfúrt veretét (7/2. ábra).

A szentéllyel szervesen együtt épült a trapéz alakú, 3,5*3,20*2,70 m alapterületű sekrestye. A falak szélessége 0,60-0,66 m között váltakozott. A sekrestye északi és déli falaira az 1992-ben folyt felújítási munkálatok során cementréteget öntöttek, amelyre helyezték a padozat tartógerendáit, valamint az északi részen kiásták a sekrestye falait is.

A szentély hossza és szélessége azonos a hajó hosszával és szélességével. A hajót eredetileg támpil- lérek nélkül építették, habarcsa eltér a támpillérekkel együtt épített szentély habarcsától. Az ásatás során nem sikerült elválást elkülöníteni a hajó és a szentély fala között, mivel ezek találkozásánál az 1992-ben zajlott felújítási munkálatok során vastag cementréteget öntöttek, és erre helyezték a padló talpgerendáit (8. ábra).

47 Hasonló leletek Székelykeresztúron a Szabadság tér 44. szám alatt a 13. objektumból kerültek elő. BENKŐ ET AL.

1997, 116, 121; Lásd még: GERE 2003, 72-74, 77-78.

38