Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

Olcsóbban, ha nem is olcsón úszták meg a mindszenti huszárok, Bíró Imre és Nagy Elek, akik „apestises és tilalmas lénia (határvonal) általhágásáért 4 évi kényszermunkára, könnyű vasban letöltendő sáncásásra” ítéltettek.

Ugyancsak 1829-ben a csíktaplocai Györgypál István, Lajos János, Nagy Márton, valamint a delnei Fülöp István határőrkatonákat rajtakapták, amint kikerülték a vesztegzárat, emiatt először halálra ítélték, később azonban megkegyelmeztek, és más büntetést róttak ki rájuk.

1831 második felében a koleraveszély miatt parancsolják meg, hogy „a kolera jobb felismerése végett jöjjenek Szépvízre a bírók, a nótáriusok, úgy két okos fejérnéppel raportra...”, hogy felkészítsék őket a betegség tüneteinek felismerésére, és a kór leküzdésére.

Az említett parancsolatkönyvben, 1830-ból olyan bejegyzésre bukkantunk, amely arra utal, hogy a Mikó-várban, ha kórház nem is, de létezett valamilyen betegszoba: „... a katonák részére azspitály számára Szeredába egy szekér zsúpot egy négyökrös szekér bevigye/”30 31 32 33 34 Katonaorvosként jelzik a források Joseph Condrád Neugebauert (1839-1842), Gerbert főorvost (1844), Konrád Jánost (1848) és Lászlófi Ferencet.

Gyergyószentmiklóson működött Murányi Károly sebész (1842-1849). Ugyanott és ugyanekkor Frőlich Ernő nevű gyógyszerészt jelzi az anyakönyvi bejegyzés.

Gyergyószéki adatok szólnak Mühler, Kam(m)erer és Kotsis nevű sebészekről.

Csíkban Jánosi Imre (1844-1849), Körmendi Lajos, valamint Kauppe nevű sebészek dolgoztak ebben az időszakban.51

1849 tavaszán Bem tábornok az I. székely határőrezred 3 , a későbbi 78. zászlóaljhoz, amelynek Kabos Károly őrnagy volt a parancsnoka (tisztjei közül Fodor Ignác lett később ismert személyiség), Jánosi Imrét, Körmendi János Ferencet, Lászlófi Ferencet és Szilágyi Istvánt osztotta be hadi orvosoknak. A zászlóalj részt vett 1849 tavaszán a Bem vezette bánsági hadjáratban. E csíki zászlóalj fegyvertényeit látva írta Petőfi Sándor A székelyek című híres versét.52

Endes Miklós azt állítja, hogy Csíkszék területén az 1800-as évek elejétől létezett orvosi és gyógyszertári igazgatás, vagyis intézményes, szervezett egészségügyi szolgáltatás, így gyógyszertár és gyógyszerész is. 1828. november 4-én a regement (ezred) kéri a kiadott orvosságok árának a megtérítését 1 szépvízi, 2 szentmihályi, 2 pálfalvi, 1 delnei katonától és 1 vacsárcsi „közembertől”. Tartozásuk 15 és 43 krajcár között váltakozott. Valószínű, hogy a katonaorvosok vagy sebészek adták ki a gyógyszert.53 Az első polgári, civil gyógyszerész itt, akiről tudok, a kaposvári születésű Bay János, a pesti orvosi egyetem 1823- évi végzettje. Csíkszeredái jelentkezése 1830 őszére datálódik. Felesége Bartalis Katalin, úgy tűnik, csíki nő. Jelenlétüket 1834-ig jelzik az anyakönyvek. Utolsó híradás róla 1837-ből gyergyószentmiklósi adat. Ekkor, egy felsőbbséghez Bay János valamilyen folyamodványt intézett. Talán ő lehet az a gyergyószentmiklósi gyógyszerész, akit Szentiváni Mihály, nevét fel nem tüntetve, 1837-ben, útja során jelez. Benkő Károly 1853-ban írja, hogy Balánbányán nemcsak orvos, hanem gyógyszertár is létezett. Az ottani sebész adminisztrálhatta a gyógyszertárat is.5"*

Az ezred Csíkszeredában külön gyógyszertárat tartott fenn. 1837-ben közhírré teszik, hogy „az ezredorvospatikájából orvossággal élni” lehet, de az illető „vigyen Szeredába a század tisztjeitől cédidát", bizonyítandó, miszerint ő katonaember. A szeredai hadi gyógyszertárat akkor az ezred orvosa adminisztrálta, vezette.

A széki törvényhatóság 1842. évi gyűlésének a jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy a civil részen működő Csíkszeredái gyógyszerész, Tamásik István azon fáradozott, hogy egyesítsék a katonai és a civil társadalmat kiszolgáló gyógyszertárakat. Ő ebben az esetben kész lett volna ugyanazon az

SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________

30 CsSzM, Ltsz. 6317/2.(1837); Ltsz. 6312/3-4, 12, 9-17, 23, 32-33, 35; Ltsz. 6319/10.

31 CsLvt, F47/390/1839; F47/389/1841 (Neugebauer); F47/390/1848 (KondrádJ.); F47/272/1842/84-85,114,116 (Murányi, Frőlich); F47/272/1844/95-96 (Eg)' Baky Elek nevű nyugdíjas orvost említ az anyakönyv. Ez az egyetlen adat róla.); F47/112/1847/230 (Körmendi); F47/272/1842/78-83 (Mühler, Kämmerer, Kotsis sebészek, Frőlich gyógyszerész); CsSzM, Ltsz. 6317/1844/32-33 (Gerbert); Ltsz. 6.317/1841-1848/10, 23 (Lászlófi F.); MÓL, F142/1844.XI. 18-20/3676.

32 NAGY 1896, XVII-XIX.lap; Károlyi 1974,264; CsLvt, F67/19/1850/67. A tusnádi Jánosi Imrét politikai tettei okán az osztrák hatóságok 1850-ben körözték. - CsSzM, Ltsz. 6317/23.; Ltsz. 6319/10.

33 ENDES 1938, 266; CsSzM, Ltsz. 6636/139.

34 BENKŐ 1853, 57; SZENTIVÁNI 1986, 146. - CsLvt, F47/388-390/1831-1834; F26/4/160; MÓL, F142/1830.X.18/15-16, 84-85.

360