Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
áron adni a gyógyszereket, mint a hadi gyógyszertárak. Megtudjuk azt, ami úgyis ismert volt, hogy külön fizikusa, vagyis tiszti orvosa van a széknek és külön az ezrednek, akiknek ellenőrzési joguk van a gyógyszertárak fölött. Kivehető Tamásik indítványának az oka: gyógyszertára keveset jövedelmezett. Megélhetését nemigen biztosíthatta. Magyarázatul, hogy miért nem lehetett Tamásik István szeredai gyógyszertára gazdaságos, a debreceni pap és orvos Diószegi Sámuel véleményét írhatom ide. Ő még 1813-ban vélekedett imigyen: „tanult orvosok segedelmével és patikai szerekkel alig él a nemzetnek ötvened része, a többi vagy csak a természetre bízza magát, vagy csak háziorvosságokhoz nyúl, vagy kuruzsló- kat keres... Mert, hogy tudós és tapasztalt orvoshoz folyamodjon, abban vagy módja nincs, vagy akaratja sincs, mert nem bízik, a patikai orvosságoktól iszonyodik, a költségektől fél." Ezen ok miatt ment Csíkszeredából Gyergyószentmiklósra Bay János gyógyszerész, és emiatt támadhattak megélhetési nehézségei Tamásik Istvánnak. Egyrészt a szegénység, zsugoriság, másrészt a konzervatív, maradi gondolkodás akadályt jelenthettek az egészségügy, a gyógyászat útjában. 1849 áprilisában, amikor Gábor Áron Kolozsvárra, sőt tovább utazott, Gál Sándorral megállapodtak abban, hogy Csíkszeredában lőszergyártó laboratóriumot rendeznek be. Feltételezem: a laboratórium munkájának az irányításában kaphatott megbízatást Tamásik István gyógyszerész is. A szabadságharc elfojtása után valószínűleg ezért tartóztatták le, és kobozták el szerény Csíkszeredái „vagyonát”. Akkor készült el ingó és ingatlan javainak a jegyzéke. A mintegy 360 forintra értékelt vagyon fő tétele a Martonfalván lévő zálogos telek, amely 300 forintot ért. A jegyzék készítői a 65 orvosi és más tudományos könyvét 10 forintra becsülték. Nagyobb értéket jelentettek még, 10 forintot, a boroshordók. A pléhkályhát 5 forintra taksálták. A Kossuth-nyereg mindössze 10 krajcárt ért.35 Európában széles körben 1800-ban alkalmazták a himlőoltást. 1801-ben Joseph B. Barbenius, Nyúlás Ferenc, Pataki Sámuel és Szotyori József erdélyi orvosok is alkalmazták ezt a nagyszerű, hatékony találmányt. A 18. század közepén induló, a felvilágosulás szellemi, politikai mozgalmához szorosan kötődő egészségügy megszilárdult, ahogyan mondották, forrásból folyóvá dagadt. 1833-ban Erdélyben megalakul az első Erdélyi Orvosi Egyesület, alapítója a csíkmadéfalvi (?) születésű Ferenczi József, a fejedelemség vezető főorvosa, protomedikusa. Az 1840-es években Erdély több nagyobb városában orvosi egyesületeket hoztak létre. Az orvosok abban az időben, szám szerint elég vékony rétegét alkották a társadalomnak, sőt az értelmiségnek is. Ennek ellenére hivatásuk fontosságának, nagyszerűségének erős tudata hatotta át gondolkodásukat. E tekintetben Dankanits Ádám a kortárs Sámi László véleményét teszi magáévá. ,Az egyletekbe tömörült orvosok azzal a büszke tudattal nézhettek egymás szemébe, mint akinek a rendje az eltelt száz esztendő alatt többet tett az emberi életért, mint az értelmiség összes kategóriái együttvéve,”36 Az első székely határőrezred megalakulásától (1764) kezdődően a katonarenden lévők részére fokozatosan egészségügyi hálózat épült ki és működött. 1811-ben a katonai egészségügyi személyzet száma 15-re rúg. Legtöbbjük sebészi minősítéssel rendelkezett. 1-2 közülük orvos (lehetett?). De az 1848-at megelőző évtizedekben, hiányos forrásanyagunkban mind gyakrabban találkozni katonaorvosokkal. A civil, polgári társadalom egészségügyi szolgálata későbbre és lassabban épült ki. A lemaradásért a civil hatóságok konzervativizmusa, Csíkszék pénztelensége játszhatta a főszerepet, de nem mellőzhető az sem, hogy a katonai egészségügyi szolgálat megléte nem serkentette e téren különösebb serénységre a szék tisztségét. A szabadságharc elfojtása után felépült a Csíkszeredái kórház, az egészségügyi szolgálat jelentős fejlődésen ment át. Ez azonban új fejezete a históriának. _________NÉPESSÉGGYARAPODÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY CSÍKSZÉKBEN (1614-1850) 35 BÖZÖDI 1974, 243, 253; ENDES 1938, 366; SPIELMANN 1976, 25, 281-282, 283, 288, 298, 330; CsLvt, F68/CLVII/11; F68/CLVIII/40; MOL, F142/45778-45779. mf. (Tamásik István 1855-ben, 50 éves korában, Csíkszeredában hunyt el. Lásd CsLvt, F47/389/1855). 36 DANKANITS 1979; SPIELMANN 1976, 282-283, 298-301, 330. 361
