Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

el nem bírja. A lakások tisztán tartása „mindenkinek szoros és elmaradhatatlan kötelessége” - zárja figyelmeztető sorait Dolánszky.26

A bárányhimlő elleni oltást végzők sorában találjuk Csíkszentgyörgyön Körmendi József fősebészt (1820), Csatószegen Lebeda nevű sebészt, Gyergyószentmiklóson (1821-1824) a Romik nevűt. Civil kirurgus ugyanekkor és ugyanott a görgényi Csíki Ferenc. 1826-ban Csíkszent- miklóson Richter nevű sebész oltja be a gyerekeket. Gyergyócsomafalván, majd Alcsíkon Joannes Bandauer nevű orvos végzi ugyanazt a műveletet (1835). Gyergyószék civil sebésze 1835-ben Kotsis Ferenc. Szentiváni Mihály 1837-ben Balánbányán egy Kotsis nevű sebésszel találkozik. Dicsérő sorokat írt róla. Szó van egy Kotsis nevű sebészről később is (1839-1842).27

1833 elején Minartsik Bernárd, aki már korábban is a csíki gyalogezrednél „orvosi kötelességét folytatva minden személy válogatás nélkül a provinciális jurisdikció alá tartozókat is" gyógyította, a csíki derékszékhez folyamodott és kérte a közgyűlés ajánlását a „fizikusi”, vagyis a széki főorvosi állás betöltésére. Később (1838) hasonló, és ugyancsak eredménytelen kérést terjesztett elő a gyergyószentmiklósi Csíki Péter medikus is.28

Az 1830-as évek közepétől (1833-1841) a határőrség főorvosaként Szedlacsek doktort említik. Ezekben az években, Csíkban feltűnik még egy Streitsek nevű katonaorvos is. Benkő Károly Krauthschneiderről úgy ír, mint az ezred főorvosáról, aki a menasági ásványvizek analízisét végezte el (1847). Székely Zsigmond felcsíki királybíró körlevelében tette közzé a hirdetést, hogy Csipkés Sándor, a neves erdélyi szemorvos 1837. július 15-én Csíkszépvízen megvizsgálja az itteni szembetegeket.

Még néhány sebésznek, orvosnak a neve fennmaradt az írásokban, akik Csíkban szolgáltak, esetleg csak megfordultak itt. így Bischop (1831), Fitzka (1835), Matheus Ferdinandus Oborzil (1842), Conrad Romik (Römich?) sebészek, Lestár doktor (1837). 1837-ben Gyergyószentmiklóson hunyt el Georgius Miller fősebész (chyrurgus primarius). Több évtizeden át működött Gyergyóban (68 éves volt, amikor elhunyt).29

A járványveszély miatt az 1829-1831-es években hozott drasztikus intézkedéseket eléggé jól ismerjük. Forrásunk a szépvízi határőrszázad parancsolatkönyve.

1829- júliusi 1: ,Apestis nyavalya (betegség) a molduvai részen...növekedik...ahol a muszka katonaság masírozik és forog."

A csíki határőrezred parancsnoksága 1829. július 20-án kihirdeti a járványveszély előállta miatt hozott intézkedéseket:- Minden faluban egészségügyi strázsákat (őrséget) alakítanak. Alaposan szemügyre veszik a be- és ki járókat.- Egy falunak csupán két be- és kijáró útja lehet.- A tízesbírónak naponta meg kell látogatnia a gyanús egyéneket (betegeket). Jelentenie kell minden rendellenes dolgot.- A Moldvából jövők karantén, vesztegzár alá kerülnek (15 nap lehetett!).

Rögtönítélő törvényszéket állítanak fel. (A kortársak a német nevét használták: Standrecht!)

A rendelet áthágóival szemben a legsúlyosabb büntetéseket hozták, hozhatták. Néhány ítéletet felidézünk:

1829. augusztus 14.: Minden compániának (századnak) tudtára tétetnek, hogy (július) 29- én... ide való szököttek, provincialisták, Bartis György és Fűrészes János, dormánfalviak az contumácia (vesztegzár) elkerüléséért ide behozattalak és 3-án... mind a ketten főbe lőtettek."

1829. augusztus 20.: „12-én... a sólyomtári comendónál az pestises lénia átalhágásáért árestáltatott (letartóztatott) és béhozatott provincialista, Tulit István, csíkszentgyörgyi... Strandrecht tartatván, 15- én főbe lövettetett." Aláírja V. Dragulovics óbester, parancsnok.

26 CsLvt, F47/112/1825/80; F47/776/1828/289-290; CsSzM, Ltsz. 6317/11, 13,17-19 (Dolánszky).

27 SZENTIVÁNI 1986. CsLvt, Kászonújfalvi anyakönyv, F47/67/17; F47/103/1839-1842; F47/112/65, 68, 143; F47/126/54-55; F47/271/1821-1824; F47/776/170.

28 CsLvt, F47/605/198 (Minartsik); MOL, F142/45778-45779 mf./84-85,199-200. (Csíki gyírás gyűlések). Megtörténhet, hogy az itt közölt nevek, főként az idegen eredetűek, korrekcióra szorulnak majd.

29 BENKŐ 1853, 28; SPIELMANN 1976, 204-205, 322; CsLvt, F47/126/64; F47/389/1841; F47/292/62, 75, 77, 82 (Bischop, Fitzka, Szedlacsek); F47/776/379-380,469-470,493-494 (Oborzil, Streitsek); F47/272/21 -24 (G.Mil- ler); CsSzM, Ltsz. 6312/140.

_________NÉPESSÉGGYARAPODÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY CSÍKSZÉKBEN (1614-1850)

359