Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

magyar nyelvű sebészkönyv 1742-ben lát napvilágot (Manuale chirurgicale, avagy chirurgiai útitárs!).6

A különféle források sebészekre vonatkozó utalásokat tartalmaznak, vagy éppen név szerint említik őket.

Az 1703-as adóügyi összeírás Tusnádon talált kirurgust. Ugyancsak névtelenül tesz utalást egy kirurgusra az alcsíki peres jegyzőkönyv 1719-ben. Szülőként vagy keresztszülőként jó néhány sebésznek, orvosnak, vagy más embernek, az egészségügyben működő személynek őrizték meg a nevét a csíki anyakönyvek. 1732-ből a lotaringiai ezredbeli Theodor Rudolf Regler, valamint a csehországi születésű Joannes Ignatius Nage sebészről szerzünk tudomást. Csíkszeredában vagy a környékén laktak.7 A csíkszentsimoni anyakönyvbe 1739-1742 között többször is bejegyezték János (Joannes) sebész nevét.8 Járvány megelőzésében a csíkiaknak segédkező Knecht nevű sebészről szerzünk tudomást 1758-ból.9 Zöld Péter plébánost az 1764 júniusában Madéfalván történt elfogása után a szeredai Mikó-várban orvos, vagy sebész jelenlétében hallgatták ki. Két évre rá, mint Szeredában lakó sebésznek, Josephus Götzingernek a neve szerepel a csíkszentléleki anyakö nyvben.10

Az első székely határőrezredben, mint láttuk, már kezdettől fogva működtek sebészek, orvosok. Az erdélyi kormányszék rendelete 1768-ban kimondja, hogy a helyi katonai hatóságok az egészségügy terén kötelesek adott esetben a polgáriaknak, civileknek segítséget nyújtani.11

Csíkban nagy riadalom támadt, amikor 1770. október 1-jén kiderült, hogy a gyimesloki Ugrapatakán emberek pestisben betegedtek meg. Ugyanezt észlelték Ajnádon is. A járvány több községben is felütötte a fejét. A kormányszék (gubernium) hivatalos vigasztalás és bátorítás mellett a határzár, a vesztegzár megerősítését, a települések, a betegek szigorú elszigetelését parancsolta meg. Az intézkedések áthágóinak halálbüntetést helyezett kilátásba. Losteiner Leonárd, krónikájában azt jegyezte fel, hogy a fertőzést egy moldvai román menekült hurcolta be. Igaz, az eddig látott források, napvilágot látott adatok nemigen fedik egymást. A megbetegedéseket, elhalálozásokat illetően jelentős eltérések mutatkoznak. Becze Antal, Csíkmegye alispánja, dolgozatában közli azt az adatot, miszerint 1770 október-novemberében az I. határőrezred soraiból 484-en estek áldozatául a járványnak. A halált hozó ragályos betegség megfékezése céljából küldték az erdélyi központi hatóságok Csíkba, Ajnádra Peitl doktort, valamint Martin Geisel sebészt.

A helyi egészségügyi komisszárius, a pálfalvi Bíró Albert 1770 decemberében jelenti: ellenőrző utat tett. Járt Gyimesen, Ugrán, Szépvízen, Szentmihályon, ahol számba vette a veszteségeket. Majd csak 1771 szeptembere körül oldják fel a hatóságok a járvány miatt életbe léptetett megszorító intézkedéseket.12

Az első székely határőrezred ismert nevű parancsnoka, Carato ezredes 1773-ban elrendeli a zsögödieknek a sebész tűzifájáról való gondoskodást. Akkorjában parancsolja meg a gubernium, hogy a választott, meghívott sebészeknek Szebenben szakvizsgát kell tenniük. Úgy látszik a felsőbb hatóságok hiába rendelték el a széki orvosi (phisicusi) állás létesítését, betöltéséről Csíkszékben 1778-ig nincsen tudomásom. A gubernium a körzetben működő civil orvosok, sebészek és képzett bábaasszonyok állomáshelyéről kér 1776-ban tudósítást. Továbbá azt kéri, hogy a phisicusi állásra alkalmas személy nevét terjesszék fel. (A válasznak semmi nyoma nem maradt fenn.)

_________NÉPESSÉGGYARAPODÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY CSÍKSZÉKBEN (1614-1850)

6 KOSÁRY 1983,164.

7 DOMOKOS 1978, 241. A tusnádi kirurgust a szék az adófizetéstől mentesítette. Lehetséges, hogy az illető hagyományos értelemben vett ügyesebb csíki borbély volt, nem pedig tanult sebész (kirurgus). CsLvt, F29/36/1719/32.

8 CsPlébLvt, Csíkszentsimoni anyakönvv, 1739-1742.

9 CsLvt, F28/3/1758/83.

10 SZÁDECZKY 1908, 225-226; CsLvt, F47/339/1766 (Csíkszentléleki anyakönyv).

11 CsLvt, F26/4/1768/12, F47/269/1772/1785/121.156 (Gyergyószentmiklós anyakönyve): Josephus Heiger

chyrurgus, Josephus Heiler chyrurgus. Bizonyára a katonaság sebészei voltak.

12 ANTAL 1992, 22-23; BECZE 1902, 191-193; LOSTEINER 1777; CsLvt, F27/27/XXIII/1770.XI.19 (Peitl),

F27/33/1777/65 (Geisel), F27/36/1780/183, F27/37/1781/14; F27/LIX/1797/1. (Deáki János); CsLvt

27/XXIII/1770.X1.19 (Peitl); F27/33/1777/65 (Geisel); F27/36/1780/183; F27/37/1781/14; F27/LIX/1797/1 (Deáki János) - 1782 körül, talán egy korábban itt működő kirurgusról is szó esett CsLvt, F27/38/1782/117. 1790-ben a csíkszentkirályi Bors György állítja, hogy 32 év alatt sokat szolgálta a széket, „apestis kiütése alkalmatosságával a borbélyok mellett is. ” (CsLvt, F27/40/1790/162).

355