Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
SZŐCSJÁNOS Az erdélyi kormányszék 1777-ben intézkedik, hogy „az orvosi, sebészi és bábaasszonyi mesterségről” kiadandó könyvek német és magyar nyelven is jelenjenek meg. Ezután nemsokára arról olvasunk, miszerint a bábaasszonyok részére nyomtatott könyv Szebenben „Chenot protomedikusnál található”, és beszerezhető.13 A szék irataiban 1780-82 között gyakran szerepel Deáki János neve, mint aki korábban a szék sebésze lett volna. Ezt erősíti meg a csíkszentmiklósi anyakönyv 1800. évi bejegyzése is: Szépvízen elhunyt Nagy Erzsébet, Deáki János széki fizikus özvegye. A „phisicus” címet csak annak adták, aki a széknek tiszti sebésze, egészségügyi őre volt (Ő valószínű, a mai gyimesi Deákyak őse!). Első ízben Gyergyószentmiklóson, mint „Gyergyószék borbélya”, sebésze 1761-ben, 25 éves korában tűnik fel. Nagyváradi születésű férfi. Iskoláiról, felkészültsége szintjéről nincs adatom. 1780-ban és utána, több szintű felsőbbséghez folyamodik kéréssel. Részt vett az 1770/71. évi pestisjárvány megzabolázásában, de járandóságát dicséretesen végzett munkájáért még nem kapta meg. Hasznos fáradozását, odaadó erőfeszítését a hatóság is elismerte. Valamilyen nyugdíjfélét igényelt. Nem tudni, hogy folyamodványaira mi volt a végső válasz. Deáki János a szék volt kirurgusa 1797-ben már nem élt.1^ A nem katonai renden levő civil lakosság (nemes, jobbágy, zsellér, városi) részére 1780-1809 között Bachman József kolozsvári születésű sebész az első számú egészségügyi őr. Több évtizeden át munkálkodott az akkor gyermekkorát élő csíki közegészségügy érdekében. 75 évesen Szépvízen hunyt el.15 A felvilágosult monarchiának munkaképes, egészséges emberre volt szüksége, állapította meg Kosáry Domokos a 18. századi művelődésről kiadott könyvében. 1769-ben Mária Terézia császárnő döntése nyomán a nagyszombati egyetemen beindult az orvosképzés. Az egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. Az orvosképzés időtartama 5 év, a sebészmesteri tanfolyam 2 éves volt. 1772-ben gyógyszerész tanfolyam vette kezdetét. Az uralkodók 1775-ben erdélyi sebész- és bábaképző intézet alapítását határozták el. Kolozsváron beindult a sebészképzés. Bár már korábbi rendelet kimondotta, de 1770-ben újabb szigorú rendelkezés írta elő, hogy minden megye köteles orvost fogadni. A közegészségügyet szabályozó rendelet leszögezte: orvosi gyakorlatot csak oklevél birtokában lehet folytatni.16 Bizonyára járványveszély állt fenn 1790-ben is, amikor a csíki ezred parancsnoksága, vélhetően a hadiorvosok és sebészek javaslatára elrendeli, hogy a halottat helyezzék koporsóba, és oltatlan mésszel hintsék be, „mert hol többen, hol kevesebben a holttestre borulnak és mód nélkül siratják... Úgy is hallatik, hogy a holttestet a templomba béviszik némely megyékben (községben)... nem a temetőhelyre... nem a plébánosok az okai, mert ők nem bírnak a néppel, hanem az inspektorok és a duktorok, kik béhunt szemmel nézik ezeket, nevezetesen ami Szárhegyen (is) történt..." Egy későbbi (1795) ezredparancsból: az „Ifjúságnak ki kell adni..., hogy senki ne merészeljen táncolni (25pálcaütés) testi büntetés (terhe) alatt..." A parancsszerkesztők magyarázatot is fűznek hozzá. ,.Minekutána az rosszféle nyavalya, tudniillik Lues franc (vérbaj) az itten levő nemzetek közé bélopakodott... Doktori bizonyítások (szerint): azon rosszféle nyavalyák a természetnek felettébb való erőltetéséből, és alvó aknában is megtörténhetett" (!) a fertőzés. Hol állott a biológia és az orvostudomány akkor? Mert senki, sem a nagy erőkifejtéstől, sem pedig az álomlátástól nem fertőződött meg. Azonban a betegség továbbadásának, a fertőzésnek az igazi útját is elárulja a parancsolat: „...a közlés dolgában (nemi közösülés) is kaphatja el az ilyen nyavalyát akárki." Ilyen paranccsal, felvilágosítással éltek és óhajtották gátolni a hatóságok, az orvosok a ragályos nyavalyák, betegségek terjedését.17 A parancsban meghatározták az ásandó sír mélységét is. 13 CsLvt, F27/29/1770-1771/12,269-271; F27/30/1773/81. A kirurgusi fizetés évi 80 forint lehetett. - F27/32/236; 27/33/1776-1777/22,54,65; F26/4/1775-1777/42-44, 49, 56, 63, 65, 71 - CsLvt, F29/8/1776-1777/22. 14 CsLvt, F26/4/1779/75; F27/38/1782/117 (Kovács András, illetve Obacher); F26/1761/58; F27/36/1780/183; F27/37/1781-1782/14, 86(Deáki J ); F47/776/1800/715. (Csíkszentmiklósi anyakönyv: Szépvízen „Consors J. Deáki, Sedis Csík Physici, Medici... ’) Egy mostanában előkerült irat kétségtelenné teszi, hogy Deáki János a szék „physicusa”\ olt az 1780 előtti években. A tanúvallomásban az áll, hogy D. J. Borbély Jánosnak is hivattatta magát. Lásd CsLvt, F27/LIV/1797/1. 15 CsLvt, F27/336/1780/156, 183; F27/37/1781/12, 14, 86, 111; F47/776/1795/705, 745-749. (Bachman J.) 16 KOSÁRY 1983, 508-510, 602-603. 17 SPIELMANN 1976,193-194; ISTORIA ROMÂNIEI 1964, voi. III, 1055.; CsSzM, Ltsz .6314. 78, 101-102. 356
