Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
Udvarhelyszékre, ott is valahol várakba szorult nemességnek jovait találták, mind elpraedálták, a dersi, musnai, kacai, szászkézdi és más helyeken való kastélyokban berakott urak, fő nemes emberek ládáitfelhasogaták, számtalan gyöngyöt, követ, ezüst-aranymarhát, köntösöket, házi eszközöket találának, mind elvivék, ménest, ökröt, bialt, juhot, egynéhány százat elhajtának, a falukat is, kit száz, kit két-háromszáz forintokig megsaccoltatván, rettenetes ragadománnyal Csíkban visszaménének. "22 A csíki lázadók, élükön Sándor Jánossal és a társaival, talán 1704 legelején, vagy még 1703 legvégén, a szomszédos Udvarhelyszékre mentek, és a Szászföldre is betörtek. Mind Udvarhelyszéken, mind pedig a szász vidéken megtámadták a kastélyokat, arany- és ezüst kincseket, egyéb értékes tárgyakat raboltak. Állatok százait hajtották el, községeket sarcoltattak meg. Vélhetően olyan arisztokraták kastélyairól, községekről lehet szó, akik, amelyek nem csatlakoztak a kurucmozgalomhoz. Pontosabb adatok hiányában ezt a magyarázatot tartom a legvalószínűbbnek. Az 1704. év első felében két olyan ütközet is lezajlott, amelyben székelyek, csíkiak is küzdöttek. 1704. január 28-án a segesvárszéki Holdvilágon, a Nagy-Küküllő mellett, a tüzérséget is felvonultató Tige győzött a gyengén felfegyverzett, rosszul vezetett, fegyelmezetlen székely had fölött! 1704 tavaszán (1704. április 13 ) Graven ezredes jól szervezett csapatával Feketehalomnál a hozzáértés nélkül irányított háromszéki és csíki sereget szétugrasztotta. A csíki és háromszéki hadnak, amelyet Henter Mihály irányított, jelentős veszteségei voltak. „A szegény jámbor csíki Szabó András is itt veszett el" írja az Erdély históriája. Úgy gondolom, hogy a csíkszentmártoni nemes Szabó család tagjáról lehet szó. Graven, miután Háromszék falvait feldúlta, nem jött Csíkba, erre nem lévén parancsa, mégis Tamás Deák, Alcsík királybírája azt terjesztette volna, Cserei állítása szerint, hogy ő riasztotta volna el Gravent. Ezért nem jött volna akkor, 1704 tavaszán ide.2^ A korábban Kővár császári kapitánya, de 1704-től már Rákóczi Ferenc fejedelem megbízásából az erdélyi gazdasági ügyek intézője, Teleki Mihály 1704. április 15-én Csík-, Gyergyó- és Kászonszék tisztségviselőinek levelet küldött. Több szempontból is fontos ez a parancsolatlevél. Kitűnik, hogy a szembenálló felek mi módon viszonyultak egymáshoz. Teleki Mihály a fejedelem megbízásából elrendelte, „hog)> a labanc-párton lévő urak, főrendek jószágát” konfiskálják el. Egyben értesíti a szék vezetőit, miszerint Csíkba küldi a gazdasági ügyek intézőjeként, inspektorként Horváth György kuruc főhadnagyot. Ugyanakkor a gyimesi harmincadi hivatal felügyeletével is őt bízza meg. Felkéri a szék elöljáróságát, hogy feladatai teljesítésében segítsék, „promoválják” Horvát- hot.24 Thoroczkai István, előbb aranyosszéki főkapitány, majd 1703 novembere után csatlakozott Rákóczihoz, aki tábornokká tette, 1704 tavaszán több levélben is megkereste Csíkszéket. Márciusban a csíkiaknak fegyveres segítséget ígért. Az április 22-i dátumot viselő levele a porumbáki győzelemről tudósítja a csíkiakat, és arra szólítja fel, hogy a szerencsétlen kimenetelű feketehalmi vereség miatt ne csüggedjenek el. Az 1704. május 20-i levél, parancs tulajdonképpen. „Mivel a mi Kglmes urunk ő nagysága szolgálatja úgy kívánja, hogy Ngtok, Kgtek küldjön háromszáz jó lovasokat, azok jó katonák lévén, mellém jöjjenek, és alternation egymást kiváltsák, az marsusokra pedig nagtok úgy vigyázzon, hogy az szegénységnek kárt ne tegyenek. ”25 Az 1704. év jelentős eseménye a július 7-18. között tartott gyulafehérvári országgyűlés, ahol II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választották. Beiktatására majd csak 1707-ben, Marosvásárhelyen (1707. április 5-én) kerül sor, amikor a vásárhelyi országgyűlés a Haza Atyja (Pater Patriae) címet adta Rákóczinak.26 A zsibói csatavesztés (1705. november 11.) a kurucmozgalomra nézve súlyos következményekkel járt. Rákóczinak 400 katonája maradt a csatatéren, 25 ágyúját veszítette el. Erdélyben a császáriak felülkerekedtek.27 SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________ 22 CSEREI 1983, 340. 23 CSEREI 1983, 340-341, 496. 24 SzOkl 1898, 121. 25 SzOkl 1898, 121-134. Thoroczkai 300 lovast kért a csíkiaktól és nem 3-at, ahogyan az Endesnél van. 174. 26 CSEREI 1983, 383. 501; ENDES 1938,173- Rákóczit 1704. július 8-án választották fejedelemmé Gyulafehérváron. 27 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1989, 195, 209, 1329. 344
