Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
A szentdomokosi bíró még felpanaszolja: a hadnagynak minden nap „estrásákot kellett adni és egy asszonyembert”. Továbbá, minden fizetés nélkül szitált liszttel és 68 kupa faggyúval szolgáltak a katonatisztnek. A dánfalviak a községben lakó kapitánynak 1 szekér szénát, 35 kupa vajat, 1 berbécset, 11 bárányt, 1 borjút, 89 tyúkot, 1 disznót, 7 malacot, 6 ludat, 27 kappant, 6 pulykát szolgáltattak be. Tyúkmonnyat (tojást), amennyit parancsolt, 10-12-t naponta. Emellett adtak még 14 köböl és 2 véka búzát. Ezért a német tiszt vagy nem fizetett, vagy nagyon „jutányos ” árat térített meg. A község a kapitánynak házat épített, kerítést állított. Az építkezés 200 napi munkával készült el. Postálkodásra lovakról kell gondoskodnia Dánfalvának. Az igásállatok gyakran 9-11 napig voltak távol. Ez alatt az állatok nem ritkán tönkrementek, kimerültek. A katonatiszt Gyimesből a községbeliekkel 31 szán szénát hozatott. A dánfalviak a kapitánynak még vajat, olajat, káposztát, kását, ordát, sajtot, tojást, borsót, lencsét, hagymát és lisztet, amennyit követelt, annyit adtak. Gál András özvegye azt hozta fel, hogy a nála lakó katona megverte és az öt forintot érő festékesét összevagdalta. Megverték a katonák Kozma Pétert is. Az oldalbordáját betörték. Bodor Péter: a hoppmester a kapitány számára egy sertését elvette. 6 forintot ért volna, de a disznóért nem fizetett semmit. A madarasiak a Dánfalván szállást tartó kapitány részére 30 köböl zabot gyűjtöttek össze. Egy köbölért 34 dénárt fizetett. A madarasi Antal Miklós a faluban megszálló káplárnak 50 tojást, 1 tyúkot, 1 ejtel vajat, lisztet, hagymát, borsót, szaladot másfél vékát adott. A szépvíziek elégedetlenségét leginkább a gyimesi őrségcsere teendői váltották ki. A gyimesi várhoz őrségre Brassóból jövő német gyalogkatonák kéthavonta váltották egymást. Ilyenkor Szépvízen szálltak meg. Ekkor őket, lovaikat el kellett látniuk. A gyimesi strázsának kéthetente ők sütöttek kenyeret, ki- és bemenetelükkor a falu 5 szekérről kellett, hogy gondoskodjon. Az a tény, hogy Csíkszék Erdély keleti határszélén fekszik, a lakosság részéről rengeteg közmunkát igényelt. Apor István, mint csíki főkapitány, főkirálybíró, és mindenekelőtt, mint országos főkincstárnok, 1698 nyarán kemény hangú levelekkel ostromolja a csíkszéki elöljáróságot. „A Gyimesi Passusnál levő Sáncznak és kiváltképpen azon Sánczban strázsáló ő Felségi Vitézei Számokra kívántató Épületek reparatiója felől, minthogy> az ő Felségi Szolgálattya úgy kívánja. Ezért tisztem szerént parancsolom, hogy minden haladék és disputádé nélkül, amint az ben(n), Kgtek közöt(t) lévő Commendans Parancsolni s rendelni fogja, az épületeket jó formában elkezdje s éjjel- nappal munkálkodván, el is végezze!Különben, (ha) valaki szót nem fogad, ha mi példás büntetés rajta esik, magának tulajdoníthatja. "Egy hónap múlva, 1698. július 27-én: „Se Istene, se lelke nincs kglektekk, hogy a szekeret nem küldi, bizony duplásan fizeti megh kegltek. Erdély leggazdagabb embere, a császárhű Apor István így feddte a csíkszéki vicetiszteket, akik, úgy látszik, nem nagy' hévvel láttak a Gyimesi-szorosban és máshol elvégzendő munkálatokhoz. Az itteni elöljárók arra kérik a guberniumot, hogy az„refundálja”(térítse meg) az ország érdekében, 1698-99-ben végzett közmunkákat és pénzköltést, amely mintegy 1900 rénes forintra rúgott. A csíki elöljárók 1703. március 8-án újból elsorolják a széknek a katonaság javára eszközölt költségeket, valamint az általa okozott anyagi veszteségeket, károkat. A Steinville-regiment hét százada 1702-ben itt kaszálóhelyeket „étetett fel.” Ez 304 szekér szénájába került a széknek, amely 1260 rénes forintra és 72 dénárra rúg. A gyimesi passzuhoz 24 ökröt 276 forinttal vásároltak. A muskétások azokat is levágták. Újakkal kellett pótolniuk. Az ökrök mellett a béresekre 1170 forintot költöttek. A Kabalahágó alatti új sáncnál 1702 őszén 643, nyáron pedig 400 ember dolgozott egy hétig. Oda még elment 98 forint és 65 dénár. A piricskei passzuson az új sánc építéséhez Gyergyóból hetente 600 dolgost kellett biztosítaniuk, összesen 4800 személyt és 570 hatökrös szekeret. Ezen felül 138 forintjába is került a széknek az erődítés építése. 6 SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________ 6 BENKŐ 1853,78-79; MAGYARI2003,85,93-96. A német katonaság prédának tekintette az itteni lakosság javait. Hódítóként viselkedett; CsLvt F 27, Csíkszék iratai/1698/43. 340
