Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)

A gyimesi muskétásoknak hetente két vágómarháról kell, hogy gondoskodjanak. Ugyanitt a sánc restaurálása 45 forintot felemésztett. 1699-ben az Unfeld-ezred egy hónapnyi itt-tartózkodása alatt lovai 1550 szekér szénáját ették meg a lakosságnak.7

Az 1657-es vesztes lengyelországi hadjárat, majd az ezt követő török-tatár büntető expedíciók óriási anyagi és emberveszteséget okoztak. A fejedelemség hanyatló korszaka következett be. Az Apafi fejedelem (1661-1690) korára és az azt követő időkre jellemző lehetett (de máskorra is) a Szádeczky K. Lajos fogalmazása: „A közjó, a haza sorsa volt mindenkinek a száján, a magánérdek, a vagyongyűjtés, birtokszerzés legtöbbnek a szívén. ”

A Székelyföld állapotát jól jellemzik a 17. század második felében, végén keletkezett verssorok: „ Óh nyavalyás székely, bizony téged szánlak,

Mert fő- s vicetisztek a hátadon szántnak,

Szabadságnak csak az palástját viseled,

Sovány földeidet nagy panasszal éled.

Húzás, vonás miatt Istened sem féled,

Tisztek, hogy rád ültek, bánattal szemléled,

Hadakozó székely kevés vagyon immár,

Mert jobbággyal tölt meg minden székely határ,

A tiszt ő közöttük igen-igen kijár,

Kit miben elérhet: nem kell ott más tatár. ”

Az 1657-et követő események a székely katonarend degradálódásával, hanyatlásával jártak. A hanyatlás folytatódott Apafi Mihály gyenge kezű uralkodása alatt (I66I-I69O).

Ha csupán az 1685-ös katonai szemle összeírását vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy a székely katonai rend tagjai, székely kisnemesek, lófők, gyalogok, nagy számban valakit, valamely feudális urat, vagy elöljárót szolgálnak, ugyanabban az időben, amint az idézett versíró is érzékeli, jelentősen emelkedett a jobbágyok száma. A jobbágyosítás előrehaladt. Egy részük máshonnan vándorolt a Székelyföldre.8

_________________CSÍRA II. RÁKÓCZI FERENC VEZETTE SZABADSÁGHARC IDEJÉN...

■ Csíkiak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban (1703-1708)

Leiningen generális a csíkiakra és a háromszékiekre még 1702-ben ráfogta, hogy „rebellálni akarnak”, de akkor e két székben9 10 a lázadásnak semmiféle nyomára nem bukkantak.

Történetírónk, a császárpárti Cserei Mihály, a szabadságharc magyarországi megindításáról lényeglátóan azt jegyzi fel, hogy „a magyarok a rettenetes kemény porciózást, s a rajtuk forgó kemény executiót már elunták vala. ”1() AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc csíki történéseit eléggé felszínesen, részleteiben alig ismerjük. Legfőbb forrásunk a császárhű, neves történetíró, Cserei Mihály históriája, maga is csíkrákosi születésű ember. Másik forrásunk Losteiner Leonard, ferences krónikás, latin nyelvű Cronologiája (1777).11

Jó néhány fontos dokumentumot Szádeczky Lajos tett közzé.12 Orbán Balázs a kuruc-labanc küzdelmek néhány csíki eseményéről közöl adatokat.13 Korabeli konkrét és hiteles adatokat tartalmazó, eddig közöletlen irat kevés maradt fenn. A viszonylag kisszámú dokumentum alapján jó összefoglalást hagyott hátra az 1703-1711-es évek eseményeiről Endes Miklós.14

A székelység gyorsan csatlakozott a szabadságharchoz. Elsősorban, úgy tűnik, Csík és Háromszék fordult nyíltan szembe a császári hatalommal. A korábban jórészt adómentességet élvező székelységet, mint ismeretes, nemsokára „önkéntes” adófizetés alá fogták, még ha a Lipót féle

7 BENKŐ 1853, 76-80; SzOkl 1898, 108-113.

8 Szádeczky 1927, 204-208; MOL, E 136. I. k. Csíkszék.(l695). 1683-ban, Csíkszékben 4263 férfit vesznek nyilvántartásba. Nagyobb részük még kiskorú lehet. 1685-ben a felírtak száma megközelítette az 1000-et.

9 CSEREI 1983, 325, 338-339.

10 CSEREI 1983, 331.

11 LOSTEINER 1777, 570-575.

12 SzOkl 1898, 12-172.

13 ORBÁN 1869,11. 32-33, 40.

14 ENDES 1938, 172-179.

341