Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
A RECSENYÉDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG... alkalmazni, így beérik egy kántor-tanítóval.248 Azonban az 1808-as vizitációs feljegyzésben mégis csak egy tanítóval, Kovács Andrással találkozunk. Az ez évi egyházközségi kiadások között számos, az új tanító házára vonatkozó tételt is találunk, melyekből kiderül, hogy a kis közösség jelentős felújításokat kivitelezett: új kemence, a ház ajtajának vasazása, új ablakok és kerítés, valamint a házat is újrafödték. Nincs tudomásunk arról, hogy Kovács tanító meddig látta el az iskolamesteri feladatot, de az biztosnak tűnik, hogy az 1820-as évek közepétől már nem őt találjuk e poszton. Az 1820-as évektől Deák Mihály az iskolamester, aki hosszú évtizedekig tölti be tisztségét. 1846-ban találkozunk egy Tóth András nevű kántorral,249 aki minden bizonnyal a tanítói feladatkört is ellátta, mivel 186l-ben történt halálakor iskolamesterként említik. Még temetésének pontos költségéről is tudomásunk van: 14 új forint, 60 krajcár, amelyből az egyház hat forint 90 krajcárt felvállalt.250 Az ő helyére érkezett még ebben az esztendőben Kénosi Máté Lajos.251 A recsenyédi egyházi iskolának, fennállása alatt összesen 17 kántor-tanítója volt. A század közepére a papi és tanítói díjak annyira lecsökkentek, hogy 1859-ben, kárpótlásként a kieső jövedelemért, a presbitérium a Kapus nevű területen és a Szentmárton felöli Kerek hágó nevű helyen papi és tanítói közös használatra adta az egyház egy-egy szántóját, addig, amíg a befolyó bérek el nem érik a régebbi értéket. A kepefizetés ezek után is érvényben marad: a papnak három kalangya, a tanítónak egy kalangya és öt kéve járt.252 253 Természetesen a recsenyédi gyereklétszám sem egyezett meg az iskolába járók számával. 1800-ban a vizitáció csupán hat iskolát látogató gyereket talált.255 Az iskolakerülés egy krónikus problémája volt a korszaknak, amely egészen a 19. század közepéig gondot okozott az oktatás számára. Itt elsősorban a szülők magatartásáról beszélhetünk, akik tudatosan visszatartották gyerekeiket az iskolától a gazdasági munkákra hivatkozva. Ez a szülői magatartás csak a 19- század második felében változik, miután az iskolamesterek és a lelkészség több szigorú intézkedést is hozott a gyerekeiket otthontartó szülők ellen. Egy ilyen célt szolgáló rendelkezéssel van dolgunk az 1803-as vizitáció határozatai között is, ugyanis az egyházi iskolába járók száma drasztikusan lecsökkent. A rendelkezés a curatori bízta meg az iskolakötelesek névsorának összeállításával, amelyet a tanítónak kellett átadniuk, emellett kötelesek voltak a gyerekek szüleit a taníttatásra ösztönözni. Aki nem taníttatta gyerekét, azt kellő pénzbírsággal sújthatta a gondnok. Ugyanakkor a tanító is kötelezhette a szülőket a gyerekek rendszeres iskolába járatására. Az iskolakötelesekről és az iskolába járókról készült névsort évenként kötelesek voltak felküldeni a felső egyházi hivatalokba.254 Az 1803-as vizitáció határozatai között találjuk még a vallási oktatás szabályozását is. Ennek értelmében Szent György havától kezdve Szent Mihály napjáig a fiúk a reggeli, a lányok pedig a vasárnapi istentisztelet után a templomban kötelesek voltak részt venni a vallásórán.255 1813-tól megkétszereződtek a tanulók iskolai kötelezettségei, mivel bevezették a nyári tanítást is, amelyre érthető módon kevesebb gyerek járt el. A nyári oktatást a lelkész végezte a templomban, és feltehetően zömmel vallási jellegű volt.256 Az 1825-ös és 1826-os években egyetlen gyerek se járt iskolába, amit már nem lehet a szülők rovására írni. Az iskolamester feladatait ekkor már nem a fent említett Kovács András végezte, hanem ismét egy kántort találunk az iskola élén, aki azonban gondatlanul és felelőtlenül végezhette munkáját, hiszen ezért a vizsgálószék felelősségre is vonta.25 Hasonló esettel találkozhatunk 1839-ben is, amikor bepanaszolták a tanítót a gyerekekkel szembeni durva bánásmódja miatt. Szinte biztos, hogy a vizitáció a tanító durvaságának köszönhetően találta gyerek nélkül az iskolát az említett esztendőben.258 1859-ből is tudomásunk van egy otyan rendeletről, mely a szülőket gyerekeik iskoláztatására próbálta ösztönözni. Ekkor a presbitérium úgy határozott, hogy minden kihagyott iskolai napért 248 RUEkL, 1. köteg, 173. 249 RUEkL, 3. köteg, 17. 250 RUEkL, 6. köteg, 42. 251 RUEkL, 3. köteg, 101. 252 RUEkL, 6. köteg, 18. 253 RUEkL, 1. köteg, 136. 254 RUEkL, 1. köteg, 3. 255 RUEkL, 1. köteg, 1. 256 RUEkL, 2. köteg, 14. 257 RUEkL, 2. köteg, 82. 258 RUEkL, 2. köteg, 206. 279
