Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
A RECSENYÉDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG... ■ A Millenium Recsenyéden Az 1896-os az esztendő első presbiteri gyűlésén megemlékeznek a Milleniumról és azokról az ünnepségekről, melyeket Magyarország szerte tartanak. Ugyanakkor elhatározzák, hogy az országos ünnepélyből, erejéhez mérten Recsenyéd is kiveszi részét.221 Az elhatározás szellemében egy forint 50 krajcárt adományoznak a Székelyudvarhely melletti Budváron állítandó millenáris emlékoszlop felállítási költségeire.222 Sajnálatos módon az emlékoszlopot 1919-ben a román hatóságok eltávolították, akárcsak a Székelyudvarhely főterén álló társát. A millenáris ünnepség a falu egész lakosságát megmozgatta és bevonta a közös megemlékezésbe. Gál József, az akkori lelkész külön feljegyzésben emlékezett meg az eseményekről. 1896. május 10-én, kora reggel a hívek zöld lombokkal rakták körbe a templomot és az ahhoz vezető utcácskát, melynek végén diadalkapu állt ezzel a felirattal: „Éljen az ezeréves magyar haza!” A templomtoronyra nemzeti lobogót tűztek ki, a templombelsőt is zászlókkal díszítették. A szószék alatt piros-fehér-zöld virágkoszorúban tábla, amely a Himnusz első sorát hirdette. A lelkész hazafias szónoklatában buzdította híveit, majd visszaemlékezésében örömmel jegyezte meg, hogy „a hálaadó istentisztelet alkalmával a templom tele volt hallgatókkal, a korcsoma pedig kongott az ürességtől”.22* Ugyancsak a Millenium évében a székelyudvarhelyi unitárius templom építésére adományoznak négy, míg a sepsi szén tgyörgyieknek ugyanerre a célra két forintot.224 ■ A recsenyédi iskola A recsenyédi oktatásra vonatkozó első információnk 1715-ből származik, amikor még a falunak nem volt különálló iskolája, így a gyerekek a szomszédos Homoródszentpálra jártak tanulni, ahol egy fa iskolaépületről és egy kőből épült tanítói házról van tudomásunk.225 Ugyancsak e korszakra vonatkozóan ismerjük az iskolamester bérét is, ami egy kalangya búzát és zabot tett ki.226 Az egyházi függetlenedéssel fokozatosan önálló iskola jön létre a faluban. Ezt az időpontot legkésőbb az 1740-es évekre tehetjük, hiszen 1748-ban említik először az önálló recsenyédi iskolát a vizitációs összeírások, melyek egy„k.üs tanuló HazvóY tesznek említést.227 Azonban a kis épület sorsát nem követhetjük nyomon a továbbiakban. Feltételezhetően lebontották vagy egy idő után túl kicsinek bizonyult, hiszen egy 1789-es bejegyzésből kiderül, hogy a gyerekeket a kántor tanítja a saját lakásán, mivel nincs saját iskolai épülete az egyházközségnek. Az ez évi vizitáció el is rendelte az önálló iskolai épület emelését,“8 azonban csak 1820-ból van adatunk arra, hogy el is kezdték az építkezéseket. Az említett év kiadásai között találunk olyan költségeket, melyek a „classis” építésére vonatkoznak, összesen 81 magyar forintot és 46 dénárt jegyeznek e célra.229 230 231 1822-ben még folyamatban van az iskola építése, ekkor két ablakra költöttek 24 dénárt.250 Úgy tűnik, 1827-re elkészült az osztályterem, hiszen a vizitáció befejezettnek tekinti az építkezést: „a mesteri ház déli végéhez egy classis ragasztatott, borona fából epitve. ”251 Az új épület azonban nem felelt meg az elvárásoknak. Egy 1832-ben felvett jegyzőkönyvben a tanító panaszt tett a vizitációnak, mivel az adott körülmények között a tanítás szinte lehetetlennek bizonyult. ,A nemrégiben épített classis nem tsak hogy nintsen tökéletesen bé végezve, de kevés gyermeknek szerfelett nagy és hideg sendeles tető az aránt hogy a régibb classis mint kissebb, és alkalmato- sabb a mely a mesteri hazzal egyut egy fedél alatt is vagyon kitakarittassék, romladozásaibol 221 RUEkL, 7. köteg, 23. 222 RUEkL, 7. köteg, 25. 223 RUEkL, 7. köteg, 32. 224 RUEkL, 7. köteg, 25. 225 MOLNÁR 1999, 156. 226 MOLNÁR 1999, 157. 227 RUEkL, 1. köteg, 6. 228 RUEkL, 1. köteg, 79. 229 RUEkL, 2. köteg,47-48. 230 RUEkL, 2. köteg, 52. 231 RUEkL, 2. köteg, 83. 277
