Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
NYÁRÁDI ZSOLT, SZÁSZ HUNOR esetleges felújításokról, a templomi berendezések cseréjéről, bővítéséről. Ezekből ismerjük továbbá az egyházi ingóságok összeírását, de gazdag adatokat szolgáltatnak az ingatlanok állapotáról, az egyházközség lélekszámúról, az iskolába járó gyerekek számáról, és magáról a tanításról is. A pénzügyeket 1893-tól a pénztári napló bejegyzései követik, amelyeknek két jegyzőkönyve ismeretes.35 Az egyházközség pénzalapjairól szóló feljegyzéseket 1912-1929 között a pénzalapok jegyzőkönyve őrzi. Ebből az időszakból a tőkepénzekről külön jegyzőkönyvet vezettek. Az év végi számadásokról 1957-1988 között szintén jegyzőkönyvet vezetnek. Egy másik, jegyzőkönyvcsoport, amely az előző kiegészítéseként használható, a presbiteri gyűlések alkalmával vezetett jegyzőkönyvek. Ezekbe a jegyzőkönyvekbe számos fontos adat került bele, amelyek az egyes eseményekkel kapcsolatban, összevetve a számadási jegyzőkönyvek adataival is, hiteles és gazdag forrásanyagot biztosítanak az adott esemény bemutatásához.36 Az egyházi és világi törvények gyűjteményét a felsőbb rendeletek tára tartalmazza, amely 1780-tól kezdődik. Összesen három hasonló könyv maradt fenn.37 A rendeletek 1831-től folytatott jegyzőkönyvének első bejegyzése foglalkozik az egyházközség első lelkészeivel, illetve megemlíti, hogy nem lehet biztosan tudni, hogy Recsenyéd mikor vált el a szentpáli egyházközségtől.38 Az eklézsia levélforgalmát az iktató könyvek jegyzik, ebből összesen négyet találtunk.39 A kisebb eseményekről, tevékenységekről a lelkészi munkanaplók, valamint a Historia Domestica emlékeznek meg.40 A falu birtokügyeit illetően is gazdag forrásanyaggal rendelkezik a levéltár. 1884-1888 közötti évekről a közbirtokossági jegyzőkönyv emlékezik meg, a falu földjeiről és annak adójáról szóló kimutatás az Individuelle Steuer Dorf schrei bungs und Einzahlungs Tabelle formanyomtatványos kötetei örökítették meg/*1 A közbirtokossági jegyzőkönyv főként a birtokjogok, legeltetések rendjébe vezet be.42 Az egyházi iskola működésére vonatkozó legfontosabb források a presbiteri és vizitációs jegyzőkönyvek. Ezt kiegészíti az Udvarhely köri nevelésügyi jegyzőkönyv, amely nemcsak Recsenyédről, de a környező falvakról is gazdag adatokat szolgáltat, lehetővé téve a kutatott egyházi iskolának az összehasonlítását a környékbeliekkel.4-3 Népességtörténeti és családfakutatási szempontból nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatnak a keresztelések, esketések, és temetések kimutatásai. A temetések és keresztelések 1788-1902 közötti időszakot ölelik fel, a házasságkötések az 1836-1906 közötti évekből tartalmaznak feljegyzéseket.44 A felsorolt forrásokból adatolva jelen tanulmány bemutatja a Recsenyédi Unitárius Egyházközség életét, kezdve önállósodásától, egészen a 19. század végéig. Az anyagot több témakörbe csoportosítottuk, amelyeket külön alfejezetekben fejtettünk ki bővebben. ■ Az egyházközség és templomai Az Árpád-kori falu középkori templomának létezéséről nincs adatunk. Feltehetően a hívők a katolikus időkben is Szentpálra jártak igét hallgatni. A reformációt követően a falu nagy része unitáriussá válik és a Szentpáli Unitárius Egyházközség leányegyháza lesz. A kevés katolikus Karácsonyfalvához, majd a későbbiekben a néhány görög-katolikus család Abásfalva anyaegyházához tartozik. 35 1893-1915, 1915-1941. 36 Összesen kilenc presbiteri gyűlési jegyzőkönyv maradt fent: 1857-1874,1877-1893,1893-1908,1908-1925,1925-1935, 1935-1942,1942-1950,1950-1960,1960-1977. Feltehetően létezett egy 1857 előtti protocollum is. 37 1780-1831, 1831-1909, 1909-1928. 38 RUEkL, 14. köteg, 1. 39 1895-1909, 1913-1928, 1928-1934, 1934-1962. 40 1939-1946. 41 1859-1863,1893-1867. 42 1860-1905. 43 1890-1933. 44 Ezek a jegyzőkönyvek jelenleg a Hargita megyei Állami Levéltárban vannak, jelzetük 52\534, 535. 260
