Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
A RECSENYÉDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG... Az egyházi önállósodás körülményeiről és annak pontos idejéről nem sok adatunk maradt fenn. 1693-ban a település már saját temetővel rendelkezik, amelyet a következőképpen határolnak körül: „Dallya felé fordulóban Temető kert a falu mellet vicinussa [...Ja kert csereje felöl bé jövő földek lábjai”45 Az bizonyos, hogy még 1715-ben Szentpálhoz tartozik, mint leányegyház.46 1743-ban egy csereszerződésben már a Retsenyédi Unitária Eccla Curátora Zólya József nevét említik, tehát ekkor már önálló anyaegyházról beszélhetünk.47 1744-ből találjuk az első bejegyzést a vizitációs és számadási jegyzőkönyvbe. Az anyaegyházzá válás szokványos feltétele a saját templom, és a hozzá tartozó lelkész, annak bérezése, az egyházat fenntartó egyházi birtokok elkülönítése. Ezek a feltételek rendre teljesültek Recsenyéden is. A templomépítés előtt a falunak van egy harangja cserefa ágason, amelyet az 1715-ös összeírás említ, rajta T.T. rövidítés.48 Elég elterjedtnek nevezhető ezen a vidéken az a szokás, annak ellenére, hogy a falunak nem volt saját temploma, tartottak harangot, amelyet többnyire egy cserefa ágason helyeztek el.49 1745-ben fejezik be a falu első ismert templomát,50 amelynek építéséről szintén szegényes információval rendelkezünk. A telket, ahová az új épület került Zólya József adományozta az egyházközségnek, amint az a 1749-es vizitációs jegyzőkönyv feljegyzéséből is kiderül: „Ez a templom építtetett nemzetes Zolya Józeph uramtól és testvér attyafiaitól ajándékoztatott fun- dusra, melyről jó levele vagyon az ecclesiának. "51 Az építkezések is az ő megyebírósága alatt fejeződnek be. A Zólya család Bágyból került a faluba.52 53 1674-ben a recsenyédi hadkötelesek között találjuk Zólya Istvánt,55 mivel a korábbi összeírásokban a faluban nem bukkannak fel, valószínűleg a 17. század második felében költöznek Recsenyédre.54 Ennek a Zólya Istvánnak a fia feltehetően Zólya József, aki a templom számára adományozott telket. Az adományozás nem volt szokatlan a családban, hiszen anyja az egyházközség önállósodása előtt is nagylelkű adományokkal látta el az egyházat. 1715-ben „adott egy Török szőnyeget a Cathedrára és egy gyolcs abroszt az asztalra. ”55 A Zólya család Recsenyéden való megtelepedése nem volt hosszú időtartamú, hiszen az adományozó Zólya Józsefet követően a család nem bukkan többet fel a falu lakosainak névsorában. Az újonnan épített templom kőből készült, zsindellyel fedett volt, amint az 1748-as vizitációs jegyzőkönyvből megtudjuk.56 Tornya vagy haranglába ekkor még nincs.5 1749-ben részletesebben is leírják az új templomot: „ Templom van egy kőből való, zsendelyes, mennyezettel és új székekkel; melyben vagyon kéjből való predikálló szék [...]. A templom kerítése deszkából és bornából való. ”58 59 Az egyházközség kurátora ekkor még mindig Zólya József. Szinte teljességgel hiányoznak az adataink az új templom költségeinek előteremtését illetően is. Egy 1751-es bejegyzésből tudjuk, hogy a templom építésére minden recsenyédi férfi egy-egy forintot volt köteles adni. 1753-ban fel kell szólítani egyes híveket, akik ezt az összeget még nem fizették be, de még 1759-ben is találkozunk, olyanokkal, akik nem törlesztették az adósságot.50 45 SZABÓ 2005, 158. 46 MOLNÁR 1999, 156. 47 Az eredeti iratot nem találtuk meg, bővebb kivonata 1805-ből maradt fent (RUEkL, 1. köteg, 155). 48 MOLNÁR 1999, 156. 49 Hasonló példát találunk Firtosmartonoson, ahol a harang 1708-bólvaló, a templom 1735-ben épült (BENKŐ 1992, 74.), vagy Bencéd, ahol mind Alsó-, mint Felső Bencéden egy-egy harangocska állt. A Felső Bencéden említett harang feliratán 1665-ös évszámot jegyeztek fel. (1788-89-es vizitációs jegyzőkönyv7, 681. ). Hasonló példa Rises Nagykede esete is. (Unit. Püsp. Vizit. 1788-89, 719.) 50 RUEkL, 14. köteg, 3. 51 KELEMEN 1922, 178. Sajnos az itt említett adományozási okirat nem maradt fent az egyházközségi levéltárban. 52 A bágyi lófő család eléggé népes, 1692-ben pl. Zólya János, Zólya György, Zólya Mihály, Zólya Ferenc, Zólya András neveivel találkozunk (SzOkl ú.s. VIII. 318.) 53 SzOkl ú.s. VII. 224. 54 A bágyi Zólyák beházasodását a faluba korábbról is ismerjük. Az 1614-ben lófőként említett Fekete Ferenc veje volt Zólya Péter. (SzOkl ú.s. V. 228.) 55 MOLNÁR 1999, 156. 56 RUEkL, 1. köteg, 6. 57 Az 1715-ben leírt harangot találjuk még ekkor is. Vagyon egy kis harangocska, egy magos ágas fán. (Kelemen 1922, 178. vö. RUEkL, 1. köteg, 6.) 58 RUEkL, 1. köteg, 7., közli KELEMEN 1922, 178. 59 RUEkL, 1. köteg, 12, 14-15, 21. 261
