Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Nyárádi Zsolt–Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a levéltári források tükrében
A RECSENYÉDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG A LEVÉLTÁRI FORRÁSOK TÜKRÉBEN Nyárádi Zsolt, Szász Hunor ■ Bevezető Recsenyéd Székelyudvarhelytől 18 km-re délkeletre Homoródszentpál és Homoródszentmár- ton között, a Nagy-Homoród mentén 1,2 km hosszan elnyúlva fekszik. Észak fele a Homoród égjük mellékpataka, a Bágyi-patak határolja. Mint falutípus az egyutcás, szalagtelkes, útifalu típusba sorolható (1/3. ábra).1 Nevének eredete a magyar Reche személynévből2 eredeztethető, amelyhez egy kicsinyítő képző társul. A recse a régi magyar nyelvben ludat is jelentett.3 Ezeknek változataiból számos Récsény, Réese nevű település alakult ki a Kárpát-medencében (Récse, Alsórécsény, Felsőrécsény, Krasznarécse stb.). A falu nevének eredetét a nyelvészek továbbá eredeztetik a halom, emelkedés, vagy árok szláv közszóból, amelyből magyar hangfejlődés útján alakulhatott ki a helynév. A -d képző4 a régies képzők közül eredetileg nyilván kicsinyítő, illetőleg becéző képző volt, azonban már igen korán jellegzetes helynévképzővé vált és egyéb, nem személynévi eredetű helynevekhez is járult. Sokszor nem a keletkezéskor hanem utólag kapcsolódott, már létező analógiás úton.3 6 Noha a település első említésével csupán a középkor vége fele találkozunk, a 2010 tavaszán végzett régészeti terepbejárások során a falu belterületén 12-13- századra keltezhető lassúkoron- golt, barnásszürke, barna, hullámvonalköteggel díszített fazekak perem-, alj- és oldaltöredékeit találtuk (3/1-9. ábra). A régészeti adatok szerint a település első okleveles említése előtt már több száz évvel létezett. Az Árpád-korban, közvetlen szomszédjaihoz (Bágy, Szentmárton) hasonlóan életképes település volt. A terepbejárási adatok az mutatják, hogy a középkori falu a Homoród jobb partjának első, magasabb teraszán feküdt. A falu neve írott formában legelőször 1487-ből maradt fent, Rechenijed névalakban.7 A továbbiakban Reczenyefalua, Rechenied (1592), Rechened, Rechenid, Reczened, (1600) Reczienjed (1635) névalakokban találkozunk vele. Az 1566-os udvarhelyszéki nemes, lófő és adózó jobbágyporták összeírásában 8 V2 portát találunk, a szentpáli Kornisok tulajdonában (Michaelis és Volphangi Kornis).8 Ugyanebben az évben II. János hadában szolgáltak összeírásában Recsenyédről Kovács Birtalan gyalogot (pedes) 1 Ennek a falutípusnak a legfőbb jellemvonása, hogy két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. A legtöbb szalagtelkes faluban a telkek utcai részén áll a telekhatárra épített, véggel utcára néző lakóház. Utána következik a gazdasági udvar istállóval, ólakkal, tároló helyiségekkel és néhol a telken keresztben álló csűrrel. A telek hátsó része legtöbbször veteményes vagy gyümölcsöskert (KOROMPAY 1954, 190). 2 FEHÉRTÓI 2004, 671. 3 SZAMOTA, ZOLNAI 1906, 801. 4 Hasonló képzővel keletkezett helynevek általában nem fordulnak elő Csíkban, Háromszéken is nagyon ritka (Fitód, Zsögöd, Tusnád, Nyújtód), míg a Marosszéken és Udvarhelyben nagy számban található (pl. Abod, Agárd, Bánd, Csejd, Bencéd, Éhed, Etéd, Fenyéd, Havad, Galambod, Korond, Recsenyéd, Sárd, Seprőd, Siklód stb.). 5 BÉNYEI 2009, 86-87. 6 Terepbejárás Sófalvi Andrással, 2010 április. 1487-ben szentpáli Kornis Gergely, Recsenyédi Becze Márton, Bögözi János, Csíki Balázs beperelik Teremi Sikesd Miklóst és Jánost, Becze András megöléséért. A kiegyezés során a Sikesdek 50 forintot fizettek, meghagyva, hogy 600 forint terhe illetné bármelyik felet ha tovább háborgatnák egymást (SzOkl I. 263). 8 SzOkl ú.s. VII. 36. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 257-290. 257
