Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései
MUCKEN HA UPT ERZSÉBET átvészelte a mikroklíma negatív hatását, a bécsi gótikus kötések stílusában díszített, és még nem tudjuk pontosan műhelyhez kötni (T 107).7 A bécsi típusú kötésekre általában jellemző, hogy a középmezőt megosztó átlók maguk is díszítettek, legtöbbször Z-idomok dekoratív soraiból állnak. Gyakran használnak ún. csipkedíszeket, jellegzetes liliom és rozetta bélyegzőket,8 a Jézus és Mária nevére utaló írásszalagokat. A bécsi stílus hatása Alsó-Ausztriában, de magyarországi és erdélyi könyvkötő műhelyek termékein is felismerhető.9 A T 107 jelzeten található sérült, fatáblás, vaknyomásos bécsies bőrkötés kereteit és középmezőjét rombuszba foglalt dupla liliom, Z-idom, valamint négyzetes ornamens díszíti. A fatáblák részben szétestek, a bőr törékeny, a gerincnél teljesen hiányzik. A múzeum őrzi Laskai Osvát legfontosabb művének, a Biga salutisnuk egy 1498-ban Hagenauban, Heinrich Grannál megjelent példányát gótikus stílusú nürnbergi kötésben.10 A nürnbergi kötéseken a keretek legtöbbször pálcán áthurkolódó gótikus inda és rozetta váltakozásából adódnak. Az előtáblák középmezőjét olykor gránátalmavirág vagy virágos ruta-inda tölti ki, amelyek különösen Nürnberg és környékén voltak kedvelt díszítőelemek. Griffek, címeres sasok, Jézus-írásszalagok, rombuszos virágtövek, szabad levelek és gótikus ívek változatait láthatjuk még e kötéseken. Nürnbergben, a német humanizmus korai központjában, több nyomdász, polgári és kolostori könyvkötő műhely működött. A Biga salutis kötése a 15. század legtermékenyebb német nyomdász és legnagyobb könyvkereskedő, Anton Koberger megrendelésére vagy a nyomdája mellett működő könyvkötő műhelyben készült. Kobergernek szoros kereskedelmi és üzleti kapcsolata volt Hagenauval.11 Valószínűleg ezeket a munkákat (kötetünket is) Koberger vette meg és hozatta Nürnbergbe, ő is köttette be, és így forgalmazta. A 15. század végi Csíkszeredái példányt még nem restaurálták. A sérült előtábláján felül „Biga salutis [...]”- felirat van, alul rombuszos griffek sorakoznak. A hosszabb oldalakon ihesus-írássza- lagok foglalnak helyet. A középmezőt két részből összeállított ruta-inda díszíti, benne gránátalmavirág. A háttábla keretében pálcán áthurkolódó gótikus inda és nagyméretű szabad rozetta váltakozik. Az átlókkal osztott középmező négy háromszögébe egy-egy rombuszba foglalt griff került. A gerincen három dupla borda van, a mezők díszítése már nem látható. A két fémkapocs és a veretek hiányoznak.12 13 14 (1-2. ábra) A könyv legkorábbi név szerint ismert posszesszora Gyöngyösi Imre, aki az 1570-es években Csíksomlyón gvárdián volt.15 * * * A 330. leltárszámon található 1511-ben Velencében Nicolaus von Frankfurtnál, Paep János budai könyvárus költségén megjelent esztergomi breviárium fatáblás, vaknyomásos, késő gótikus bőrkötését sem tudjuk pontosan műhelyhez kötni, azonban analógiák alapján úgy véljük, hogy magyarországi kompáktor készítette aló. század elején.19 A papi kézikönyv kötését a középmezőben egyetlen érdekes metszésű virágtő díszíti.15 A táblákat középen egy fémkapocs zárta, a 7 CsSzM RMK-Kat 5. 8 HOLTER 1977, 1-62; MAZAL 1970, 12. 9 MUCKENHAUPT 1999, 64-65, 67-71. 10 RMK III 39 = CsSzM RMK-Kat 1; MUCKENHAUPT 1999, II. 67; CIH 2482; SCHATZ, STOICA 2007, O-ll. 11 Több olyan Heinrich Grannál megjelent nyomtatványt ismerünk, amelyet Koberger-féle kiadói kötés borít. (ROZSONDAI 1978, 16., 65. és 68. nyomtatvány.; ROZSONDAI 1984, 305-306). A múzeum ferences állományában még hét Koberger-féle kiadói kötés található: Ltsz. 6183, 6214, 6578 (MUCKENHAUPT 1999, II. 18, 33, 35, 66), T 92, T 104, T 94 (BENEDEK, MUCKENHUPT 2004, 172). Az 1985-ben megtalált 6177-es leltárszámú ősnyomtatvány is Koberger-féle kötésben volt, barna bőrborítása a restaurálás folyamán megsemmisült (MUCKENHAUPT 1999, II. 27., MUCKENHAUPT 2004, 153-154). 12 KYRISS 1951-1958, 120, Tafel 241/6 (Madonna); SCHUNKE, RABENAU 1996, 198-200 (Böhmischer-Meister); ROZSONDAI 1978, 100-102, 69-73. tábla; MUCKENHAUPT 1999, II. 67). 13 [Ad usumfrat]risEmericusde [Giengies] Anno D\omini] 1570 (sérült bejegyzés az előtáblán belül). Gyöngyösi Imre, akinek további öt kötetét a gyöngyösi ferences könyvtár őrzi, 1563-ban Szakolcán működött. Az 1570-es években Csíksomlyón, majd 1583-ban Gyöngyösön volt gvárdián. Közben 1579-1583 közt a tartományfőnöki tisztséget is betöltötte. Laskai Osvát Biga salutisit 1570-ben valószínűleg éppen Csíksomlyón használta (SOLTÉSZ 1967, 125; KARÁCSONYI 1923-1924,1. k. 422., II. k. 27, 62, 155). 14 CsSzM RMK-Kat 7. A kötet a csíksomlyói ferences könyvtárból származik. 15 A virágtő díszíti még szőlőfürtök keretében a Csíki Székely Múzeumban a 6189. leltárszámon kutatható Guillelmus Duranti Rationale divinorum officiorum c. Velencében 1487-ben Guiglielmus de Ceretónál nyomtatott szertartárstani művének kötését (MUCKENHAUPT 1999, 74, II. 42). Továbbá ugyancsak a múzeumban a T 108 jelzeten található menthetetlennek nyilvánított fragmentum majdnem teljesen megsemmisült, a nyomtatvány felismerhetetlen. Kötésén az emlitett érdekes metszésű virágtő együtt látható további gótikus bélyegzők kísére228
