Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM „RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR ”- GYŰJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETI KÖTÉSEI Muckenhaupt Erzsébet A Csíki Székely Múzeumban őrizünk 152 olyan kötetet és nyomtatványtöredéket, amelyeket 1711-ig nyomtattak bárhol magyar nyelven, bármely nyelven Magyarországon, továbbá azokat, melyek teljes egészében, vagy részüket tekintve magyarországi szerzők művei és idegen nyelven, külföldön adtak ki. A gyűjtemény könyv- és művelődéstörténeti jelentőségéről, összetételéről az 2008. és 2009. évi dolgozatokban, valamint a 2009-ben kiadott katalógusban részletesen értekeztünk.1 A „Régi Magyar Könyvtár” (rövidítve RMK) kategóriába tartozó nyomtatványokból öt inkunábulum, negyvenhárom 16. századi, nyolcvanhat 17. századi könyv, további 18-at 1701-1710 között adtak ki. A kötetek legnagyobb része Csíkszék három nagy múltú katolikus intézményének - a Somlyói Ferences Kolostor (108), a Gimnázium (13) és a Mária Társulat (9) - könyvtárából származik. Tizenhét kiadvány vásárlás útján került a múzeumba, kettő pedig adomány. A gyűjtemény gótikus, reneszánsz és barokk kötései közül válogattunk az alábbiakban.2 Tanulmányunk célja az állomány jelentősebb történeti kötéseinek bemutatása, elemzése, és lehetőség szerint stílusok, műhelyek szerinti meghatározása. A 152 RMK (130 cím) 116 kötetben található. Közülük kilenc hiányzik, négy megsemmisült, hat a táblából kiemelt RMK-töredékek hordozója. Harminckilenc értékesebb történeti kötés védi a nyomtatványokat. További nyolc pergamenkódex lapba bekötött könyv. E kötések a nyomtatványok épségének védelmére szolgálnak, és egyben a kötetek ünnepélyességének, szépségének fokozásához járulnak hozzá. A bejegyzéseken kívül a könyvek provenienciája felől tájékoztatják a könyvtörténészt, a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira, a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. Ismeretes, hogy a középkori magyar szerzők közül Temesvári Pelbártot (1440-1504) Európa- szerte ismerték. Műveit igen gyakran adták ki, legtöbbször Hagenauban. Munkatársának, Laskai Osvátnak (1450?-1511) Biga salutis c. munkáját ugyancsak gyakran nyomtatták ki Hagenauban. Ezek kinyomtatása a két ferences műveinek legjelentősebb megjelentetői, az augsburgi Johann Rynmann kiadó és a hagenaui Heinrich Gran nyomdász termékeny közreműködésének az eredménye. Rynmann több nyomdászt is foglalkoztatott könyvei előkészítéséhez, azonban Temesvári és Laskai kiadását egytől egyig a Gran-féle műhellyel állíttatta elő számára.3 4 A múzeumban őrzött két obszerváns ferences 1500 előtt megjelent munkáit 1985-ben bontottuk ki a csíksomlyói ferences kolostor refektóriuma falábólc Pelbárt 1499- évi szentek ünnepeire írt beszédeinek (Sermones Pomerii de sanctis) 6582. jelzeten őrzött első és második részének kötése a falból kiszívárgó nedvesség következtében megsemmisült.5 További két azonos kiadású Sermonesének könyvteste tömbösödött. Az egyik példány (T 86) kötése azonosíthatatlan, gótikus díszítéséből látható még egy bécsies csipkedísz és egy apró rozetta.6 A második töredék kötése jobban 1 MUCKENHAUPT 2008; MUCKENHAUPT 2009; CsSzM RMK-Kat. 2 A 2009-ben megjelent kötetben részletes kötésmutató áll a kutatók, érdeklődők rendelkezésére. (CsSzM RMK-Kat, 184-189.) 3 BORSA 2005,13-14. 4 MUCKENHAUPT 1999, 30. 5 RMK III 49 = CsSzM RMK-Kat 2-3; CIH 2554, 2556; SCHATZ, STOICA 2007, P-16 és 18.; MUCKENHAUPT 1999, II. 68. 6 RMK III 49 = CsSzM RMK-Kat 4. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 227-256. 227
