Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kelemen Katalin: Egy székelyföldi tudós pedagógus: Imets Fülöp Jákó (1837–1923)
tantárgyat magyarul lehetett tanítani (korábban az iskolában főleg latin és német nyelven tanítottak). Anyagi nehézségek miatt azonban még további hét évig kellett várni, hogy a nyolcadik osztályt is be lehessen indítani. A Csíksomlyón tanuló fiataloknak máshol kellett a gimnáziumot befejezni, ez hátrányos volt számukra, hiszen új környezettel, új emberekkel, szokásokkal és módszerekkel kellett megismerkedniük, másrészt a távolabbi nyolc osztályos gimnáziumban való továbbtanulás nagyobb anyagi terheket rótt a családokra. Imets Fülöp Jákónak igazgatói kinevezése után egyik legfontosabb célkitűzése a csíksomlyói iskola nyolcosztályos gimnáziummá való kiegészítése volt, illetve színvonalas, versenyképes tan- intézménnyé való fejlesztése. Imets törekvéseit Fogarassy Mihály, Erdély akkori katolikus püspöke, az iskolaügy lelkes támogatója is segítette. Fogarassy püspök számos adományt tett az iskolák fejlesztésére. A csíksomlyói gimnázium számára 5000 forintot adományozott, hogy a nyolcadik osztályt beindíthassák, Haynald Lajos, aki ekkor már kalocsai érsek volt, 8000 forinttal egészítette ki a pénzalapot, Imets Fülöp Jákó pedig 4000 forintot adományozott, és kérelmezte a püspöktől a nyolcadik osztály beindítását, saját lakásának egyik termét pedig tanteremnek adta át.20 21 1873-ban beindíthatták a nyolcadik osztályt, ekkor vette fel az iskola a Csíksomlyói Róm. hath. Főgimnázium21 nevet, az érettségiztetés jogát azonban a közoktatásügyi minisztérium csak ideiglenesen, évről-évre adta meg. Az első szóbeli érettségi vizsgát 1874. július 18-án tartották meg,22 az intézmény 1881-ben kapta meg véglegesen a kormánytól az érettségiztetési jogot, amikorra a tantestület nagyobb része megszerezte a tanári képesítést. A 19. század 70-es éveinek magyar közoktatását a tantervek gyakori változása jellemezte. Az Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter által bevezetett új tan terv érvényesítése a csíksomlyói gimnáziumi oktatásban sokszor állította nehézségek elé az iskolaigazgató Imetset, azonban igyekezett következetesen végrehajtani a miniszteri, illetve főtanfelügyelői utasításokat.23 Már az 1871/72-es tanévben érvényesítette a gimnáziumban az új tantervet: bevezették a rajztanítást, az éneket, zenét, intenzívebbé tették a torna és a természettudományok tanítását, sőt a gyorsírással is megpróbálkoztak, a görögöt az ötödik osztálytól kezdve tanították, a németet a harmadiktól. Igyekezett egyensúlyt teremteni, elsimítani a tanárok közti ellentéteket a gyakori tantervi változtatások miatt, latba vetve tekintélyét is. Ahogyan Antal Áron fogalmazott: „Imets a tanár egyéniségét, képzettségét, lelkiismeretességét és temperamentumosságát tartja azoknak az eszközöknek, melyekkel első sorban lehet pedagógiai és didaktikai eredményeket elérni. ”24 Az új igazgatónak fokozatosan sikerült rendet teremtenie a gimnáziumi oktatásban, törekvésiben támogatta a tankerületi főigazgatóság, 1885-ben a tankerületi főigazgató már azt jelenthette, hogy „minden oka megvan a főgimnáziummal megelégedni.’’2^ Imets gyakorlatiassága, szervezőkészsége mutatkozott meg abban is, ahogyan a különböző újításokat bevezette és átszervezte az iskolai oktatást. Gyarapította az oktatási segédeszközöket a tanítás színvonalának emelésére törekedve, nevéhez fűződik többek között a szemléltető oktatás bevezetése. Ennek érdekében megszervezte a fizikai, földrajzi, történelmi, művészettörténeti, filológiai szertárakat. Ő hozta létre az érem-és régiségtani szertárat, valamint a rajzszertárat, az intézmény folyosóin különböző szemléltető képeket helyeztetett el. A tornatanítás megszervezése is fontos feladatot rótt Imetsre, a csíksomlyói borvízkert tornatérré alakítását tervezte, ezt azonban a talaj nedvessége miatt nem valósíthatta meg. Miután a gimnázium közvetlen szomszédságában található Madarász-féle telket megvásárolta és befásította, megfelelő játék- és tornateret létesített. A tornaszertár is az ő igazgatósága alatt létesült. A korszerűségre törekedett abban is, hogy megfelelő természettudományos oktatást nyújtson az iskola, ennek érdekében létrehozta a gimnáziumban a meteorológiai megfigyelő állomást, és a növényélettani állomást. Meteorológiai megfigyeléseit 1873- január 1-jétől rendszeresen lejegyezte és közölte az iskola évkönyveiben, az úgynevezett értesítőkben, a Légtünettani észlelő címet viselő fejezetben.26 _________________EGY SZÉKELYFÖLDI TUDÓS-PEDAGÓGUS: IMETS FÜLÖP JÁKÓ... 20 BÁNDI 1896, 104; ANTAL Á. 1913, 24-25. 21 ANTAL IM. 1994,95. 22 ANTAL Á. 1913,26. 23 ANTAL Á. 1913, 26. 24 ANTAL Á. 1913, 27. 25 ANTAL Á. 1913,28. 26 ANTAL Á. 1913, 28. 207
