Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Bicsok Zoltán: „…hogy az ő jó igyekezete porba ne menne…” A csíksomlyói ferences gimnázium Szent Mihály Arkangyalról nevezett szemináriumára vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltár kezelésében (1765–1840)

„...HOGY AZ ŐJÓ IGYEKEZETE PORBA NE MENNE... ”

ezennel azon okból lett átadását ... bátorkodom excellentiátoknak bejelenteni. "78 A Bá- lint-Bors-alapot egy házaspár, csíkszentgyörgyi Bálint Ignác huszárkapitány és neje csíkszentkirályi Bors Juliánná alapították 1843-ban. Szándékukat a következőképpen fogalmazták meg: „A csíksomlyói nevelőházban egy ifjúra 500forintokot tenni a következendőfeltételek alatt teljes elszántságunk. Hogy még hátralevő életünkben magunknak, eltűntünk után a csíkszentgyörgyi lelkész úrnak legyen joga ifiakat ajánlani. Ezek pedig ha találtatnak, a Bálint, Bors és Tompos családokból legyenek. Ellenben Csík-Szent-Györgyről a legerényesebb és eszmésebb egyénekből. Ha itt nem találtatnának, Csíkból hasonló tulajdonokkal díszlők a legszegényebb rendből. ”79 A Tankó Albert-alapítvány létrehozója egy csíkszentimrei születésű kanonok, gyulafehérvári tanár volt, aki 1844-ben 1000 forintos alapítványt hozott létre két rokongyermek, vág}' ezek hiányában „a szegénységtől súlytott székelyek gyermekei” javára.80

Rendhagyó módon a Kedves-alap nem egyházi személy vagy széki elöljáró, esetleg főúri sarj adományaként létesült, hanem Beczman ezredes szakácsnőjének, csobotfalvi Kedves Zsuzsannának köszönhető, aki 1848 tavaszán 768 forintot hagyott a szemináriumra, mely összeg,,« hagyó famíliából levő ifjú felsegitésére rendeltetett,... választása a tanulónak az illetőfamíliából, mint pedig kezelési jog az itteni ezredbeli Ezredes Úrra bízatott. ”81

És végül a vizsgált időszak utolsó csíksomlyói tanulmányi alapja, a Kovács Miklós-alapítvány Erdély püspökének, tusnádi Kovács Miklósnak82 83 a nevéhez kötődik, aki 1849-ben kelt végrendelete által 3000 német forintot hagyott a szemináriumra, hogy annak kamataiból „a legközelebbi vérrokonai közül egy jó erkölcsű és előmenetelű ifjat” eltartsanak.8-^

II. A Szent Mihály Arkangyal szemináriumra vonatkozó iratok a Csíkszeredái

levéltárban (1765-1840)

Közel hat évszázados története folyamán a csíksomlyói kolostort számos alkalommal érték támadások, katonai és ideológiai természetűek egyaránt. Valahogy az előbbiekből mindig könnyebb volt a kilábalás, a nagylelkű donátorok gondoskodása, az egyszerű csíki emberek áldozatkészsége és a sok-sok munka minden alkalommal biztosította a talpraállást. Sokkal maradandóbbak voltak viszont azok a veszteségek, amelyek egy-egy ideológia hatására érték a ferences közösséget - gondolhatunk itt II. Józsefnek a racionalizmus nevében hozott reformjaira, amelyek hatása nem szűnt meg a „nevezetes tollvonással”, épp ellenkezőleg, egy hosszantartó világiasodási folyamatot indítottak el a szerzetesi közösségben, vagy az 1948 utáni évek tragédiájára, amelynek során a kommunista ideológia nevében bezárták a kolostor kapuit, a szerzeteseket pedig internálták.

De függetlenül a krízishelyzetek kiváltó okától, ezek a legtöbb esetben fizikai pusztítással is együtt jártak, és az egyébként is oly sérülékeny iratok ilyenkor könnyen elégtek, eláztak, elkallódtak - és valljuk be, ha a szerzetesek éppen az életüket voltak kénytelenek menteni, az iratok megsemmisülése a kisebbik bajnak számított.

Ezért is tartom fontosnak bemutatni a mégis fennmaradt, a Csíkszeredái levéltár különböző fondjaiban szétszórtan előforduló ferences tárgyú iratokat, bár ezek valószínűleg nagy áttörést, szenzációs újdonságot nem fognak eredményezni a kolostor történetével foglalkozók számára. Annak ellenére, hogy sem mennyiségileg, sem tartalmukat tekintve nem számítanak kivételes jelentőségű iratanyagnak, örökségünk részét képezik, amely nélkül szegényebbek lennénk.

78 Az alapítólevelet idézi BANDI 1896, 372-373.

79 Idézi BÁNDI 1896, 375-376.

80 Csíkszentimrei Tankó Albert (1788-1852) gyulafehérvári tanár, esperes-kanonok. Papi pályáját 1815-ben csíkszentgyörgyi káplánként kezdte, majd következő évben Menaságon, 1821-ben Csíkszentkirályon és 1824-ben újból Csíkszentgyörgyön találjuk plébánosként. Utóbbi szolgálati helyén nevezték ki alcsíki esperessé. 1844-ben csíkszéki táblabíró lett, 1847-ben pedig tiszteletbeli kanonoki címet kapott. Szabadságharcos tevékenysége miatt 1851-ig börtönben ült Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron. - BÁNDI 1896, 373-374.

81 Idézi BÁNDI 1896, 378-379.

82 Tusnádi Kovács Miklós (1769-1852) erdélyi római katolikus püspök (1827-től haláláig). Kolozsváron és Nagyváradon tanult, majd felszentelése után a nagyváradi szeminárium tanára és igazgatója volt. Valóságos titkos belső tanácsos és erdélyi főkormányszéki tanácsos, a könyvvizsgáló bizottság elnöke és az erdélyi katolikus iskolák és intézetek főfelügyelője volt. - SZINNYEI.

83 BÁNDI 1896, 377.

169