Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…hogy az ő jó igyekezete porba ne menne…” A csíksomlyói ferences gimnázium Szent Mihály Arkangyalról nevezett szemináriumára vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltár kezelésében (1765–1840)
BICSOK ZOLTÁN szeminárium megalapítására, melynek céljára telket is adományozott. A 9000 forint kamatjából tíz gyergyói tanuló marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi vagy csíksomlyói továbbtanulását kérte támogatni. A következő évben, csíkszentsimoni Darvas János gyergyóújfalusi plébános 2837 forintos adománya nyomán jött létre a Darvas-alap, melyet a rokonságából származó, és Csíksomlyón tanuló diák fenntartására tett. 1807-ben újabb alapítvánnyal gyarapodott a szeminárium, ezúttal a hallerkői gr. Haller család család két nőtagjának jóvoltából. Gr. Haller Mária Magdolna67 négy nemesifjú eltartására hagyott 2000 magyar forintot, mely adományt testvére, gr. Haller Karolina6^ 1600 magyar forinttal egészített ki, azzal a feltétellel, hogy a Haller-alap törzstőkéjét képező teljes összegből „öt nemes ifjakat nevelni kötelesek legyenek a csíki seminariumnak régensei. "69 1808-ban újból két egyházi személy állt be a támogatók sorába. A Tankó-alap névadója, göröcsfalvi Tankó Mátyás70 csíkszentdomokosi plébános volt, aki 1808-ban kelt végrendelete által 1000 forintot érő vagyont hagyott a Somlyói szemináriumra, a „rokon ifjak nevelésére”. A Sántaalapot egy alcsíki származású premontrei szerzetes, Sánta Ferenc71 hozta létre, aki 6000 forintot hagyott a Somlyói szemináriumra, hogy annak kamataiból egy rokon gyermek, vagy egy kozmási diák ellátását biztosítsák. Ezután közel két évtizedes szünet állt be a tanulmányi alapok létrehozásában, majd a reformkor idején az adakozókedv újabb lendületet vett. Ismételten az egyházi személyek jeleskedtek, az 1820-1830-as évek folyamán több alapítvány is az ő nevükhöz kötődik. így például a Molnár-alap egy háromszéki születésű pap, Molnár József72 jóvoltából jött létre 1826-ban, aki két évvel korábbi végrendeletében 13.000 rajnai forintot hagyott,,« csíksomlyói tanulók semináriumának, hol ha rokonaim lennének, előnyben részesüljenek. ”73 A Dénes-alap a gyergyóújfalusi Dénes Imre pécsi egyházmegyés pap, kalugerpataki apostoli misszionárius 1829-ben tett 2250 forintos adományából jött létre, melynek kamatjából az adományozó rokonainak Somlyói tanulmányait kellett biztosítani. Két évvel később, 1831-ben egy alcsíki származású pap7'1 nagylelkűségéből alakult a nevét viselő Kovács Péter-alap. Az adományozó 2000 forintos alapítványt hozott létre a Somlyói fiúnevelde javára, mely összeg kamatjából rokon gyermekek vagy ezek hiányában kozmási és kézdiszentléleki diákok eltartását kívánta biztosítani. Ugyanazon évben, Orosz Mihály75 főesperes-kanonok hagyatékából jött létre az Orosz-alap. A hagyakozó 1500 rajnai forintot hagyott a csíksomlyói szemináriumra, hogy annak kamataiból ellátást biztosítsanak a családjából származó „egy fiú számára, vagy ha innen senki sem lenne alkalmas, más gyergyói székely növendék számára,... ki a ditróiparochus, vagy a Gyergyói esperesi kerület esperese ajánlatára a gubernium által lesz felveendő. ”76 A Bors Barabás-féle alapot Alcsíkszék alkirálybírója77 hozta létre az 1830-as években. Részlet az alapítólevélből: „Két jó reménységéi tanuló ifiaknak a Csíksomlyói seminariumban a tudományok és jó erkölcsben édes hazánk hasznára intéztetendő nevelésére állandó segedelmet akarván még életemben alkotni, e végre 800 rajnai forint pénznek ezüst húszasokban a méltóságos törvényes királyi tábla egyik rendszerinti tagja méltóságos Balási József úr kezébe 67 Gr. Haller Mária Magdolna gr. Haller János gubernátor lánya volt. 68 Gr. Haller Karolina (1738-1809) marosnémeti gr. Gyulay Ferenc lovassági tábornok özvegye volt. 69 Az alapító okiratot idézi BÁNDI 1896, 400. 70 Göröcsfalvi Tankó Mátyás (1740-1808) teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte, majd Mezősámsondon és Csíkszentdomokoson szolgált, az utóbbi helyen 38 évig. - BÁNDI 1896, 359-360. 71 Kozmási Sánta Ferenc Márton (1737-1813) premontrei szerzetes. Tanulmányait Csíksomlyón kezdte, majd Budán és Brünnben folytatta. A morvaországi zabrdovici, majd a csornai premontrei apátság tagja volt, ez utóbbi helyen mint perjel működött és halt meg. - BÁNDI 1896, 367-371. 72 Molnár József (1759-1826) kézdivásárhelyi születésű esperes, kanonok. Tanulmányait Nagyváradon végezte, majd ugyanott volt káplán, utóbb Zilahon plébánosként és közép-szolnoki esperesként, 1808-tól pedig Debrecenben első plébánosként szolgált. - BÁNDI 1896, 361-362. 73 Idézve BÁNDI 1896, 363. 74 Kozmási Kovács Péter (1755-1835) 1777-ben Málnáson, 1788-ban Szárazpatakon, 1792-ben Kézdiszentléleken szolgált plébánosként. 1819-ben főesperes, 1830-ban pedig őrkanonok lett. - BÁNDI 1896, 372. 75 Ditrói Orosz Mihály (1785-1834) előbb a marosvásárhelyi gimnáziumban, majd 1816-tól a papneveldében tanított egyháztörténetet és jogot, 1823-ban pedig ő lett az utóbbi intézmény igazgatója. - BÁNDI 1896, 374. 76 Idézi BÁNDI 1896, 374-375. 77 Csíkszentkirályi Bors Barabás alcsíki assessor, a Somlyói szeminárium jótevője. 1819-től alkirálybíró, 1831-ben az erdélyi kancellária alcsíki mozgóbírónak nevezte ki, 1838-ban csíkszentkirályi militáris bíróként tett hűségesküt. - ENDES 1994, 243-244, 247, 256-257. 168
