Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)

Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változás tükrében

Gál Tünde

1. A Hóstát szó jelentése

Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár V. kötete 1571-től adatolja a szót. SZABÓ T. ATTILA szerint a Szentpéteri templom környékét nevezzük Hóstátnak, régebben a címszóbeli név, mint közszó csaknem az egész magyar nyelvterületen általában külváros jelentésű volt.2 E kétségtelenül német eredetű köznevünk egyesek szerint a német Hochstadt (felsőváros), Hofstadt, mások szerint a Vorstadt (előváros) leszármazottja. 3

A magyar nyelv történelmi etimológiai szótára tisztázta, hogy a „Hofstadt” nagy területen használatos nyelvjárási szó. Olyan telket jelöl, amelyen lakóház és major (állattartó gazdaság) áll, illetve állhat. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a középkori Magyarország és Erdély több városában használták a szót „külső városrész, külváros” értelmében: kolozsvári és gyulafehérvári Hóstát, egri Hóstya, kassai Hóstát. A román szóhasználatban a Hostezan szó ismeretes.

EGRI LÁSZLÓ hóstátiaknak nevezi Kolozsvár kelet, északkelet és északnyugat felé eső külvárosainak mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó azon lakosait, kik legalább ünnepeken fölveszik a hagyományos „földész’’ viseletét.4

2. Településszerkezet, származás, foglalkozás

A Hóstát eredetileg külsőterületet jelöl, külváros jelentése volt. Mint ilyen, Kolozsvár középkori várfalain eső körzeteit: Hídelve, Kétvízközt, Külközép és Külmagyar utcák környékét, valamint a Monostort jelölte.5 1807-ből ezt lehet olvasni: „ezen nemes Város Hostáttyában Házsongárdba”. A Házsongárd pedig még ekkor teljesen beépítetlen volt. A legalsó utcája, a Külső-Torda, később Petőfi utca is csak e tájt kezdett kialakulni.6 A múltban nem tapadtak olyan szorosan a városhoz, mint manapság. Amíg a falak állottak, addig a Hóstátok közigazgatásilag a városhoz tartoztak, de önálló településekként is léteztek. Helyükön sok századdal azelőtt önálló falvak voltak. A Magyar és Honvéd utcai Hóstátok helyén például Szent-Pé- ter falu állt, ahol a mostani Szentpéteri templom van.

„Kolozsvár külvárosaiban járva, hajdani falura emlékeztető kép tárul szemünk elé, ha megpillantjuk templom mögül, vagy egy-egy utcafordulóból előbukkanó településüket, jellegzetes háromablakos házaikkal. Ha a város tarka,

2 SZABÓ 1946, 58.

3 EGRI 1979, 425.

4 EGRI 1979, 67.

5 PILLICH - VETÉSI - VINCZE 1984, 54.

6 SZABÓ T. 1964, 58.

40