Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse (lehet több vagy kevesebb is) kifaragott tábláira kerülnek. Az idők során változások álltak be a geometrikus elemek szerkezetében, ugyanis a mértanias elemek közé gyakran levélsorok, virágok is bekerültek. A Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményében található pásztorbotok néhány kivétellel mind vegyes díszítményűek, geometrikus és növényi elemek egyaránt jelen vannak egy-egy boton. A huszadik században a geometrikus és szabadrajzú ábrázolás együtt jelentkezik, azonban a mértanias ábrázolás évszázadokkal korábban megjelenik. A geometrikus elemek igen változatosak, a táblák elemei között különböző mértani formákat ismerhetünk fel pl.: háromszög (Ltsz. 1728), rombusz (Ltsz. 2795), négyzet, hullámvonal (Ltsz. 2832), cikkcakk (Ltsz. 3115), de ugyanakkor olyan faragók által névvel ellátott motívumokkal is találkozunk, mint a tűzjeles52 (Ltsz. 1377), parázstartó edény53 (Ltsz. 2899), homokóra (Ltsz. 2899), szilvamag (Ltsz. 2776), barackmag (Ltsz. 1728), fenyőág (Ltsz. 1563), illetve rozetta. A geometrikus elemek közül a cikkcakk a leggyakoribb, ugyanis önmagában és térkitöltő elemként is megjelenhet. A tűzjeles minta formailag négyzetet vagy téglalapot négybe osztó dőlt keresztből tevődik össze, a parázstartó edény pedig valójában rovásokkal díszített háromszög. A legtöbb minta egy-két vonal egyszerű változtatásával és ismétlésével ritmikus sorokat képez. A legismertebb, legrégibb minta a hullámvonal vagy más nevén vízfolyás, ennek megtört formája az ökörhúgyos cikk-cakk vonal.52 53 54 A geometrikus minták már az írástudatlan embereknél is megjelentek, ugyanis eredetileg ezek a minták nem az ékítmény szerepét töltötték be, hanem gyakorlati funkcióval bírtak. TÖRÖK CSABA jegyzi meg, hogy a vonalvariációk pásztori tevékenységekre, megfigyelésekre utaltak.55 A múzeum gyűjteményének pásztorbotjain a fentebb felsorolt geometrikus minták több variációban fordulnak elő. Ez a változatosság, sokszínűség a népi díszítőművészet természetes velejárója. Ennek tulajdoníthatóan nem tudjuk és nem is szükséges standardizálni ezeket a motívumokat. A faragó pásztor saját maga döntötte el, hogy ezen geometrikus elemek közül melyik kerüljön rá egy-egy botra. A geometrikus elemek mellett a pásztorok növényi 52 KISGYÖRGY ZOLTÁN: Máthé Ferenc írókése. In: SERES ANDRÁS (szerk.): Népi mesterek. Kovászna megye Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottsága - a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy, 1977. 51. 53 BALASKÓ NÁNDOR: Az írott pálca. In: SELMECZI KOVÁCS ATTILA (szerk.): Csíkmenaság népművészete. Néprajzi Múzeum, Budapest, 1999. 24. 54 KOVÁCS DÉNES: írott botok és guzsalyak mintái I. Csíki Múzeum, Csíkszereda, 1954. 5. 55 Volt néhány, hogy a fürösztést berótta, hogy egyszer vagy kétszer fiirösztötte meg. Volt olyan, hogy hány éves a juh azt beírta. Ez gyakorlatilag a pásztornál ebből alakult ki, hogy ezeket mind beírta. Ez a pásztoroknál kimaradt, itt Csíkban. ” 73
