Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
Salló Szilárd jellemző, ennek a típusú terelőeszköznek a használata, ugyanakkor a csíkmadarasi juhpásztorok sem ismerik a kampósbot fogalmát. A múzeum gyűjteményében található kampósbotok (3 db.) díszítetlenek. Ezzel szemben a Dunántúlon (Zala megye) használt juhászkampók kosfejben, makkban, vagy rózsában végződnek.48 A Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található két legegyedibb fejformát mutatják a gyűrű, (Ltsz. 2355) valamint gyökérszerűen kialakított botfejek (Ltsz. 2893). TOROK CSABA, Csíkszeredái fafaragó pásztorbotjai között több példányát is megfigyelhetjük a gyökérből kialakított botoknak. Az ilyen típusú botok elkészítése, hosszabb időt és türelmet igényel.49 6. Díszítmények A pásztorbotokon megjelenő díszítmények konkrétak vagy elvontak lehetnek. Konkrét díszítőelemet leginkább a szabadrajzú díszítmények között találunk (tulipán, kutya stb.) de az elvontabb geometrikus minták között is fellelhetünk ilyen ábrázolásokat, (pl. szilvamag, fenyőág). A csíkmadarasi PÉTER DÉNES, egykori pásztorral folytatott beszélgetés során rákérdezve egy-egy geometrikus mintára nem tudta megnevezni azoknak jelentését, s vélekedése szerint a faragó pásztor nem is nevezte meg ezeket a díszítményeket. Ezeknek megformálása jelentéstanilag nem mindig volt tudatos, használatuk korábban látott tapasztalatokon is alapulhatott. A fafaragás kezdeti állapotára a pásztorfaragások mintakincséből következtethetünk. A pásztorfaragások a geometrikus motívumkincset részesítik előnyben.50 A mértanias díszítőmódot egész Európában ismerték, általában a legrégebbi rétegnek tartják, ez a díszítéstípus elsősorban Erdélyben és a Duna-Tisza közén maradt meg.51 A székelyföldi pásztorbotokon leggyakrabban geometrikus elemek jelennek meg. A geometrikus díszítmény dominanciája nem csupán a pásztorbotokra korlátozódik, hiszen jellemző az írott szuszékokra, vagy faragott guzsalyokra is. A mértani elemek rendszerint a pásztorbotok a nyolcszögűre 48 BÁTKY ZSIGMOND - GYÖRFFY ISTVÁN - VISKI KÁROLY: A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz. I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, é. n. 265-266. 49 „Sok botnál természetes gyökérformát alakítok ki. Úgy kell kiásni a gyökeret.. Ezt azért nem csinálják, mert az ember nem látja, hogy a földben mi van. Ki kell ásni, le kell fűrészelni és ki kell szárítani, két-három évig szárad. Ez nagy munka. ” 50 KARDALUS JÁNOS: Virágos fafaragás. In: Művelődés, XXXIII. évf. 8-9. sz. (1980) 55. 51 BALASSA IVÁN - ORTUTAY GYULA: Magyar Néprajz. Corvina kiadó, Békéscsaba, 1979. 353-354. 72
