Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse technikával, ezek a botok az 1930-as, illetve 1940-es években készültek. E technikából adódóan a botok gazdagabban díszítettek, már-már túlzsúfoltak. Az ismertetett technikák mellett még a rézszeges (Ltsz. 1796, 2533, 2534, 2535, 2642, 2796, 2830), valamint a fémrátétes díszítményt (Ltsz. 1575, 1796, 2061, 2653, 2789) emelem ki. A rézszegek általában a fej és nyaki részre kerültek. A fémrátét leginkább szilvafából készült botnyelekre került, mivel abba könnyebb volt beverni a fémlemezeket. A kiálló rézlemezeket mindig esetben lereszelték és lecsiszolták.42 A fa díszítésének egy másik módja a spanyolozás, ez a gyűjteményben található botokon nem jelenik meg, hiszen az erdélyi díszítőművészetben nem terjedt el ez a díszítési technika. Főként a Dunántúlon, a 19. században vált népszerűvé. Az eljárás abban áll, hogy a tárgyon az ábrázolni kívánt mintákat bemetszik, majd tüzesített késpengével vagy kanálnyéllel a mélyedésbe különböző színű spanyolviaszt vasalnak be.43 5. Fejforma Különös figyelmet érdemel a bot fejrészének kialakítása, ugyanis a faragó pásztor többféle módon faragta ki a bot markolatát. Leggyakrabban gömb (Ltsz. 2891, 2898) alakúra formálta, de emellett előfordulnak ovális (Ltsz.1564, 2653), kampó (Ltsz.1687, 1688, 2788) kosszarv (Ltsz.1718), csiga (Ltsz.2895) illetve egyéb állatalakhoz hasonló botfejek is (Ltsz. 1796, 2789, 2830). A kampósbotok vagy juhászkampók csupán a juhászok által használatos eszközök voltak44, ez az eszköz a kampó által, a jószág megragadását segítette elő. A juhászkampó hajlítása a még növésben levő fa hajlításával érhető el.45 VÁMSZER GÉZA jegyzi meg, hogy a juhászkampó Csíkban nem volt használatos,46 továbbá SZABADFALVI JÓZSEF is azt hangsúlyozza, hogy a juhászkampó Erdélyben eredetileg ismeretlen volt, csupán a Balkán felől érkező juhászok honosították meg azt.47 A gyűjteményben levő csekélyszámú ilyen típusú bot is azt a tényt támassza alá, hogy Csíkban nem volt 42 MANGA JÁNOS: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó, 1976. 61. 43 BOROSS MARIETTA: Népművészet. Képzőművészeti Kiadó és nyomda, Budapest, 2001. 67. 44 BARNA GÁBOR: A pásztorok művészete. In: HOFER TAMÁS (sorozatszerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989. 53. 45 CZAGÁNY LAJOS: A fa díszítő faragása. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1985. 15. 46 VÁMSZER GÉZA: Életforma és anyagi műveltség. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. 71. 47 SZABADFALVI JÓZSEF: Juhtartás. In: PALÁDI KOVÁCS ATTILA (főszerk.): Magyar Néprajz. 2. kötet. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 728. 71
