Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)

Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse

Salló Szilárd készítője. A gyűjtemény csupán egy olyan botot tartalmaz, amelyen román­nyelvű köz- és személynevek olvashatók. Ebből következtetve bizonyos, hogy a faragó maga is román etnikumú volt. A gyűjteményben fellelhető botok felirata általában a faragó nevét vagy nevének kezdőbetűit, a bot készítésének idejét és helyét tartalmazza. A készítési idő legtöbb esetben napra pontosan van feltüntetve. A felirat a kiírt táblák közé, az egyik szalagra kerül, olyan módon, hogy vagy kitölti azt, vagy pedig a szalagdíszes faragás alkotóelemeivel egészül ki. A feliratok rendszerint nagy nyomtatott betűk formájában, karcolva vagy vésve kerül­nek a botokra. Ritka esetekben nemcsak a faragóra utaló adatokat olvas­hatunk le egy-egy pásztorbotról, előfordul az is, hogy a bot készítője annak a nevét karcolja rá a botra, akinek az készül. Az 1728-as leltárszámú bot egyértelműen ajándéknak készült, a feliratból megtudjuk, hogy a faragó azt egy hölgy számára készítette: EMLÉK SÁROSI ERZSIKÉNEK P+G 1966 VIII hó 4EN IP. Sajnos, csupán az ajándékozott nevét olvashatjuk le a feliratból, az ajándékozó neve rejtve marad. Mindössze a P+G rövidítés utalhat a pásztor személyére. Nem ritka az a jelenség, hogy két vagy esetleg három név, illetve több különböző dátum is rákerül egy-egy botra. Ez azzal magyarázható, hogy a nyáját őrző pásztor kiöregedésével továbbadta a botot, így az, más tulajdo­nába került. Az új tulajdonos az előzőhöz hasonlóan rákarcolta, rávéste saját nevét, így hangsúlyozva ki azt, hogy az illető bot már az ő tulajdona. A 3117-es leltárszámú bot erről tanúskodik: BÁLLÁ ISTVÁN 1965 VIII 3 GYÖRFY IMRE ÍRTTÁ 1970 JULJUS. 11ÉN. Az is lehetséges, hogy az új tulajdonos újabb díszítőelemekkel egészítette ki a korábbi ábrázolásokat. Nemcsak a felirat tartalmára vonatkozóan, de az elhelyezkedés szem­pontjából is találunk kivételeket. A 2783-as leltárszámú boton nem a kiírt táblák között kap helyet a felirat, hanem a markolaton helyezkedik el az. A felirat a faragó nevét, illetve a bot készítésének idejét tartalmazza: MOLNÁR PÉTER 1976 V 5. Hasonló módon a markolaton kap helyet a 2876-os, Csíkmenaságról származó bot felirata is, de itt már nem a faragó neve kerül a botra, hanem Krisztus nevének kezdőbetűi kapnak helyet, ezáltal védő funkcióval is rendelkezik a bot, tulajdonosa számára. A már előzőekben is említett csíkmadarasi terepmunka során sikerült felvennem a kapcsolatot a múzeumban őrzött egyik pásztorbot készítőjével. A faragó felkeresésére a kiindulási pontot a bot felületén megjelenő személy- és helységnév jelentette. A múzeum tulajdonában levő 2867-es leltárszámú pásztorbotot34 PÉTER DÉNES, korábban pásztorkodással foglalkozó, 34 Az említett pásztorbot leírását a dolgozathoz csatolt Pásztorbot-katalógus tartalmazza. 68

Next

/
Thumbnails
Contents