Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Salló Szilárd: A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse
A Csíki Székely Múzeum pásztorbotjainak mintakincse csíkmadarasi lakos készítette. Mint a vele folytatott beszélgetésből is kiderült, neki a bot megformálásában volt szerepe, ő szerezte be a bothoz szükséges fát, és ő képezte ki annak markolatát. A bot felületére kerülő díszítmények már öccse, Péter Gergely keze nyomát dicsérik. Elmondása szerint a markolattal ellátott botot, öccse kérésére neki ajándékozta. Öccse szintén pásztorkodással foglalkozott, gyakran együtt őrizték a nyájat. A boton található személynév-felirat Péter Dénes nevét őrzi, viszont a bot felületére már Péter Gergely faragta a szalagdíszes mintákat. Mivel Péter Gergely már nem él, így testvérétől, Dénestől érdeklődtem a botok mintájának kialakítására vonatkozóan. PÉTER DÉNES elmondta hogy a hasonlóan díszített botot saját maga is készített. A pásztorkodással eltöltött évek során közel húsz pásztorbotot faragott. Sajnálatos módon a botok közül egyet sem őrzött meg, a legtöbbet közülük elajándékozta. A botokon megjelenő mintákat bicskával képezte ki. A faragó pásztor saját ízlésvilágának megfelelően alakította ki a mintákat. Az 1967-ben készült bot felületére a geometrikus elemek mellett, szabadrajzú elemek is kerültek. Elmondása szerint a virágminták voltak ezek közül a legnépszerűbbek. 4. Díszítési technikák A botok díszítése többfajta módon történt. Egyrészt elkülöníthető a primér díszítési technika, amely a görcsös botnál (Ltsz. 2769, 2770, 2771) követhető nyomon. Ez esetben a bot felületére nem valamilyenfajta faragás kerül, hanem annak díszítményét az adja, hogy már előzőleg, tavasszal, késsel megszurkálják, bevagdossák az ág felületét, ennek következtében őszre a bevágások helyén forradások, görcsök keletkeznek. Ezek a bevágások szolgálnak a bot díszítményéül. Szintén primér technika a háncsolás (Ltsz. 1342, 1436, 1731, 1738): itt a díszítményt a fa kérgének helyenkénti eltávolítása adja. Másrészt vannak azok a díszítési technikák, amelyek ennél komplexebb munkát igényelnek. Az alább ismertetett díszítési technikák a gyűjtemény pásztorbotjain nem csupán önmagukban jelentkeznek, hiszen gyakran kombinálva jelennek meg. Az is előfordul, hogy egy-egy boton két, esetleg három díszítési mód is megjelenik, pl. ékrovás-karcolás, rajzolás-karcolás, ékrovás-karcolás-laposfaragás, rajzolás-rézszeges díszítés stb.35 A Dunántúlon és Erdélyben, valamint a fában gazdag vidékeken a pásztorok többnyire faragással és karcolással, az Alföldön ólmozással, csont-, szaru-, réz-, újabban kaucsuk- vagy más színes műanyag berakással 35 A díszítési módok kombinálására vonatkozóan a Pásztorbot-katalógushan találunk adatokat. 69
