Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Szemle - Botár István: Recenzió: Helytörténet vagy fantasy? Néhány gondolat a csíkszentmihályi pálosok, türkök és vámszedők kapcsán
Recenzió: Helytörténet vagy fantasy? logikával bárhová lehetne pálosokat telepíteni. Ha a szerző egy kicsit is körülnéz, hamar kiderült volna, hogy kápolna, gát, halastó, mészégető, malomhely sok-sok falu határában volt-van, így erőltetett ebből szentmihályi egyedi jelenséget fabrikálni. Amennyiben egyáltalán felmerülne a pálosok vagy egyéb szerzetesrend itteni megtelepedése, akkor arra Barátoké, Klastrom-puszta, Apáti, stb. jellegű helynevek utalhatnának és jellegzetes templomaik és rendházaik falai. Az írott források hiányával nem érdemes takarózni, a szerzetesrendek jellemzője, hogy írástudók lévén oklevelek sokaságát hagyják maguk után, hiszen birtokaikat leíratják, az adományokat megerősíttetik, javukra végrendeletek készülnek, birtokaik miatt pereskednek, esetenként hiteleshelyként működnek, elöljáróik megjelennek a rendi gyűléseken, a kolostor szerepel a rendi összeírásokban, stb. Itt természetesen semmi ilyesmire nincs nyom. Arról nem is beszélve, hogy nehezen elképzelhető, miszerint a székely közösségi területből nagyobb birtokot lehetett volna kiszakítani a számukra. Ugyanígy, nem érv a szentmihályi pálosok feltételezett jelenlétére a Somlyón található pálos regula (hiszen ott sok száz más jellegű irat is volt a könyvtárban), sem a rovásfelirat (a legtöbb középkori rovásfelirat éppen a templomokból ismert!), sem a maroszentkirályi kolostor léte, sem a királyok kapcsolata a pálosokkal (sok más renddel is kapcsolatban álltak), sem a csicsói vár léte, sem a szentsimoni Kőházkert helynév (ami legvalószínűbben középkori kúria nyomát őrzi). Az erőltetett alaptalan fantáziálás itt csúcsosodik ki, hiszen a pálosok bizonyítása érdekében az amúgy bizonytalan korú-jellegű rompácai mész- égetés is kizárólagos pálos monopóliummá válik, mintha rajtuk kívül más erre képtelen lett volna (hogyan is épültek az Árpád-kori templomok?). Sőt csíki unikummá, hiszen állítólag az egész vidéket innen látták el mésszel (???). A szomszéd falvak nyilván még őskori szinten tengődtek... A magyarországi „alternatív” történeti irodalomban a pálosoknak nagy szerep jut, ők lennének valamiféle őspogány tudás letéteményesei. Tartok tőle, hogy a szerző külhoni minták kényszere miatt telepített képzeletében haza is pálosokat. Szintén Szentmihály és a pálosok felfuttatása érdekében kellett SZOCS ANDRÁSnak erre kanyarítania a Moldvába vezető utat, sőt azt vámokkal, révekkel is ellátni. Nagy kár, hogy a középkor folyamán Csíkot kikerülték a fontosabb utak, hiszen amennyiben lettek volna, területünkön legalább egy mezőváros kialakult volna, de erre csak a későközépkorból vannak utalások. Az kétségtelen, hogy Szentmihály nem volt elzárva ezektől a helyi jelentőségű útvonalaktól, sőt az is lehet, hogy valóban volt közvetlen átjárás a Gyimesekbe, de hogy ezen vám, sőt azt felügyelő királyi, kincstári 305
