Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Szemle - Botár István: Recenzió: Helytörténet vagy fantasy? Néhány gondolat a csíkszentmihályi pálosok, türkök és vámszedők kapcsán
Botár István erdők kiirtása és szántóvá alakításai későközépkortól az újkorig nyúló folyamatok. Hegyvidéki erdőségekben, szűk irtásokon, rossz termőföldön a középkorban biztosan nem laktak állandó jelleggel. Szintén fölösleges egy alaptalan elméletre építve egy előzetes hipotézis kedvéért Csíkszentmihály Árpád-kori templomát a mai templomtól távolabbra költöztetni. A szerző szerint azért nincsenek Árpád-kori nyomok a szentmihályi templomon, mert a régi egyház egyebütt állt volna. Az eddig régészetileg kutatott középkori templomok mindegyikében megtaláltuk a beltérben a korai egyházak nyomait (Csíkszenttamás, Csíkszentkirály, Csíksomlyó, Csíkmindszent). Az Árpád-kori templomok és a hozzátartozó falvak mindig is a mostani települések belterületén, vagy közvetlen szomszédságukban találhatók. Biztosra vehető, hogy Szentmihály 1333-ban említett temploma a mai templom belterében, a padló alatt ma is feltárható. Szintén alaptalan Cibrefalván a falu korai helyét keresni, mert az itt talált leletek későközépkoriak, azaz ez éppen a falu egyik legkésőbben kialakult része. Itt aztán megszaladt a szerző fantáziája. A falu állítólag a 14-15. században még a hegyek felé felhúzódó völgyekben rejtőzik. Mellette egy mészégető iparostelep állt, ahonnan rompácai mésszel látták el egész Csíkot. Az út melletti kápolnában szerzetesek éltek, akik vámot szedtek a Moldvából érkezőktől. A veremházakban élő pásztorkodó székelyeket a szerzetesek segítették, akik nem csak a mészégetésre tanították meg őket, de a havasi kápolnából vész esetén értesítették a helyieket. Azt mondhatnánk, az előbbiekben taglalt „faluköltöztetés” belefér az eddigi helytörténeti írások sorába, igazodik a téves hagyományhoz. A fenti bekezdés azonban színtiszta fantasy, aminek egyáltalán nincs történeti alapja, sőt az ismert adatok éppen ellene mondanak. A legelső templom nagy valószínűséggel a mai helyén állt, és körülötte helyezkedhetett el a falu is. A kápolna építésének idejére, az állítólagos rompácai mészégetésre nincs adatunk, ezeket legfennebb ásatás tisztázhatja, de abból, hogy egy falu határában kápolna állt, nem következik, hogy azt szerzetesek építették volna. Kápolna majd minden falu határában állt, és aligha hihető, hogy a többi csíki faluban nem ismerték volna a mészégetést. A 13. század második felében kialakuló és a 14. században elterjedő pálos rend tagjai akkor se nagyon kellett volna erre a „tudományra” tanítsák a helyieket, ha erre vetődnek, ekkor ugyanis már álltak a környék meszes habarcsú temploma. Nem érthető, hogy hogyan keverednek a pálosok Csík és Szentmihály középkori történetébe, hiszen erre egyetlen írott adat, rom vagy egyéb régészeti lelet nem utal. A döntő érvként felhozott Pál-tanóroka, Pálok helynevek - mint mindenhol másutt - arra utalnak, hogy az a rész egy bizonyos Pál nevű személy vagy család tulajdona volt. Ennyi. Ezzel a 304
