Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai 2. Gyimesi-szoros (Pásul Ghimey-Palanca - 689 m) Más megnevezései: Gyimes-Palánkai szoros, Csíkgyimesi passus. A Gyimesi-szoros Bákó megyében, az Erdélytől Bákó megyébe átcsatolt Gyimesbükk (Ghime§-Fáget) és az első moldvai falu, Gyimespalánka (Pa- lanca) között húzódik, innen a neve. Lipszky János térképén (LIPSZKY 1806) a szoros neve Passus Gimes, jelölve van a Kontomác is. Gyimes (vám és veszteghely) név szerepel a Csík vármegye térképén (Csík vm. t.). Román neve és más név: Defileul Ghimey, Strámtoarea Ghimes. Defileul Ghime§- Palanca. Német neve: Gyimes Pass. Latin neve: Passus Ghimes. Tengerszint feletti magassága: Gyimesbükk település magassága Gyimesi-szorosban, az egykori történeti határnál 689 m. A Kárpát-medence domborzati térképen (Km. dt.) a 720 m magasság szerepel. Történeti földrajzi adataink Csíkgyimesi passus néven emlegették, amely a Gyimesbükk (707 m) és Palánka (680 m) közötti szűk völgyszakasz, ahol a Tatros völgyének esése 27 méter. E völgyszakasz átlagos magassága 686 m. A tulajdonképpeni szoros az Aldomás-patakától egészen a Kökényes-patak (pr. Cuchini§u) torkolatáig (Palánka területén) számítható. Ezt követően a Tatros völgye Bruszturósza (Brusturoasa) után egyre jobban kiszélesedik. Itt ömlik délről a Tatrosba Csügés-pataka (pr. Ciughe§). A Gyimesi-szoroson túl már a Bákó megyei Palánka (Palanca) következik. A Bákó megyei falvak itt is füzérként követik a Tatros vizét: Kökényes (Cuchini§), Bruszturósza (Brusturoasa), Camänca, Buruieni§, Cotumba, Ag᧠vonalán Kománfalva (Cománe§ti) felé (39 km). A Tatros folyó hossza a történelmi határig 22,8 km (Herbich 1878. 24). A Tatros a Nagyhagymás déli nyúlványairól ered, és a Naskolát, Kókágó sarok és az Úrhegy területéről gyűjti össze felső vízfolyásait. Keletebbre felveszi a Hidegség, Bálványos és Tarhavas patakokat, jobbról pedig a Csügés-, Csobányos-, Uz-, és Ojtoz-patakokat. A határpatak a Csülemér-patak (Csudomir-patak) volt, amely a Csudomir (Csülemér, 1648 m) déli lejtőjéről ered és a patak mentén több űrállomást állítottak fel (vö. 1880-ban kiadott l:75.000-es léptékű osztrák térképeket - Pichetu, Pichetu Moldaviei). A Gyimesi szorosban a Kontumaz közelében voltak az 59, 60, 61, 62, 63. határpontok, ez utóbbi az Áldomás-tetőn. A 67. határpont az Apahavas (1330 m) tetején volt. Földrajzi fekvése és rövid leírása A Gyimesi-szoros Erdély egyik legjelentősebb hegyszorosa. A természeti tájbeosztás szerint a Gyimesi-szoros északon a Tarkő-hegység (Muntii Tarcáului) tartozéka és a Tatros völgye (Valea Trotu§ului) kistáj része a Gyimesvölgye (Valea Ghime§ului) néprajzi tájegység területén, Bákó megyében. A szorostól délre már a Csíki-havasok folytatódnak. 273
