Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László Gyimesbükk szűk belterületének délre forduló szakasza (707 m) a szoros legszebb része. Az Áldomás-patakának jobb oldalilag a Tatrosba való ömlésétől keletre eső terület már a Gyimes-Palánkai szoros (Pásul Ghime§- Palanca), az egykori vámhivatal (harmincadvám) épületmaradványaival és a Rákóczi-vár romjaival. A történeti országhatár a Rákóczi-vár közelében haladt át. Délkeletre már az Ágasi-medence (Depresiunea Agá§) húzódik, majd a Strajai-szűkület (Stámtoarea Straja), alatta a Kománfalvi- vagy Dormánfalvi-medence (Depresiunea Cománesti sau Dármáne§ti, 300-600 m), jelentős miocén barnaszén előfordulással, ahol a völgy kiszélesedik, és az Aknavásári szűkületben (Strámtoarea Targu Ocna, 300 m magasságban) a Tatros kilép a Keleti-Kárpátokból. A Gyimesi-szoros Gyimesbükk és Palánka települések között terül el a Tatros-folyó szűk völgyében. Tulajdonképpen a Tatros völgyének égjük legérdekesebb szakasza. Délre már a Csíki-havasok húzódnak. A földrajzi szakirodalom a Tatrosmenti-hegyvidék (Muntii Trotusjului) néven a Gyimesi-szoros két oldalán, északon a Békás, délen az Ojtoz völgyéig terjedő hegységeket foglalja össze. A több vonulatra tagozódó hegyvidéket és a gyimesi „patakország” vizeit a Tatros (Trotu§) gyűjti össze és egy átlós (ENY-DK) szurdokvölgyben tárja a látogató elé. Ez a völgyszakasz ma is a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb völgyszorosa és közlekedési útvonala. Csíkszeredától 50 km-re fekszik. Gyimes- Palánka-i szoros néven is ismeretes. Mindez már Bákó megye területén van. A Gyimesi-szoros neve szorosan összefonódik az egykori „Csíkgyimesi vár és vesztegzár”-ral. Csíkszeredától idáig épült ki 1843-1853 között az 35 km-es országút (vasúton Csicsótól idáig 41 km). Mátyás király e szoroson át küldötte 1467-ben seregének egy részét Moldvába (VITOS 1894. 69). A tatár-török betörések - az utolsó 1694-ben volt - ugyancsak e szoroson történtek. Az 1816-1817. évi ínségkor ezen az útvonalon behozott gabona mentette meg Csíkot és Székelyföldet az éhségtől (ORBÁN II. 1869. 84). Gyimesbükk területén, a főút mentén a völgy kezd egyre jobban összeszűkülni, jelezve hogy már a Gyimesi-szoros közelében járunk. A Tatros vize már déli irányban főijük, megőrizve erőteljes felső-szakasz jellegét. Nemsokára lemarad a gyimesi vasútállomás, az egykori fővámhivatal és a határőrség épületeivel. Ez az 5 km-es útszakasz a főút mentén Palánkéig számos érdekességet tartogat számunkra. Meghaladva a Petki- patak (nevét egy csíki vezető emberről kapta) területét már a történeti Erdély és Moldva határvidékén járunk, csodálatos táji környezetben. A takaros házak mindenütt a főút mentén sorakoznak. 274
