Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon
Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon 1.3. Időjárás Az időjáráshoz kapcsolódó legszélesebb körben elterjedt hiedelem az, hogy ha valaki öngyilkosságot követ el, felakasztja magát, azt az időjárás megváltozása is jelzi nagy szél, csúf, rossz, viharos idő, esetleg jégeső formájában.19 Általánosan ismertnek tekinthető ez a gyimesi csángók körében is, melyet gyakorlatilag valamennyi adatközlő ismer.20 Az idő változásának kifejezésre a következő kifejezéseket használták: „szél”, „szélvész”, „nagy vihar”, „nagy üdő”, „görgeteges idő”, „az ég a fődvel össze vöt vegyülve”, „szél fú, csattogtat”, „csattognak a fák, szaggassa azokat a fákat a szél” stb. A magyarázatát ennek a furcsa időváltozásnak rendszerint kétféleképpen adják meg. Az első szerint az akasztott lelkét akkor viszik az ördögök a pokolba, s azért van ez a szeles idő.21 A másik magyarázat szerint az Isten mutatja ki ilyenkor a haragját s ezzel a csúf idővel jelzi, hogy az öngyilkosság rossz, bűnös cselekedet. Ebben a formában tehát az időjárás az Isten ítélete az elhunyt felett. A recens anyagban az is előfordul, hogy nem csak akkor van ilyen csúf idő, mikor felakasztotta magát valaki, hanem a temetésén is. Ez esetben azonban már nem speciálisan az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelemmel állunk szemben, hiszen ebben nem nehéz meglátni a kapcsolatot az „egyéb bűnös halottak”, boszorkányok, tudományosok vagy éppen kommunisták temetésén tapasztalható csúf időjárással. Ez a motívum pedig már a szép halál-csúf halál kérdéséhez, és temetés napjának időjárása mint az ember életének megítélése kérdésekhez vezet el. Egy további, a szakirodalomból nem ismeretlen, az időjáráshoz közvetve kapcsolódó hiedelem szintén él a gyimesi csángók körében, mely szerint, ha öngyilkosnak harangoznak, akkor a harang elveszíti erejét, és nem használ a vihar ellen.22 A hiedelem meglétét és aktív voltát nagyban segíti az a tény, hogy mindhárom gyimesi községben él még a gyakorlata annak, hogy az öngyilkosokat a megszokott egyházi szertartás nélkül külön helyre, harangszó nélkül temetik, és a vihar elleni harangozás gyakorlata is élő. 1.4. Az akasztottak kötele és egyéb hiedelmek Az akasztott ember köteléhez kapcsolódó hiedelemnek, mely szerint az szerencsét hoz birtokosának, Gyimesben egy kimondottan az állattartáshoz 19 BOSNYÁK S. 1977. 42, 198.; Uő 1980. 244.; Uő 1984. 141.; BODNÁR F. 1982. 11.; BALÁZS L. 1995. 242-243.; KRUPA A. 1973. 204; Uő 1987. 197.; VERBÉNYI K. 1998. 85.; VIRT I. 1987. 117. 20 FRIDA BALÁZS és KALAS GYÖRGYI szerint ez inkább a csíkiak körében elterjedt, de Gyimesben is fellelhető hiedelem. FRIDA B. - KALAS GY. 1999. 21. 21 Szakirodalmi párhuzamai: GULYÁS É. 1976. 84.; KRUPA A. 1973: 204.; PÓCS É. 1989. 37-40. 22 KESZEG V. 1999. 289.; PÓCS É. 1977. 55.; VERBÉNYI K. 1998. 142.; 21
