Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon
Bódán Zsolt Ebből a szemszögből vizsgálva, aki önkezével vet véget saját életének, vét az élet szentségét védő isteni parancs, „Ne ölj!’’ ellen s ezt olyan formában teszi, hogy még csak lehetőséget sem hagy magának az esetleges megbánásra, hiszen tragikus tette egyben földi életének a végét is jelenti. Továbbmenve, végzetes tettével egyben Isten helyébe is lép, megkérdőjelezve annak fennhatóságát, hiszen az általános felfogással szembe helyezkedve, mely szerint az élet Isten ajándéka s azt csak 0 maga veheti el, az öngyilkos Isten akarata ellenére önhatalmúlag befejezi azt. Ilyen súlyos bűn túlvilági büntetése nem lehet más, csak az örök kárhozat. Az öngyilkos lelke a pokolra kerül, azon az ördögök uralkodnak. 0 maga soha nem láthatja meg az Isten színét, nem számíthat annak máskülönben végtelen irgalmára és megbocsátó szeretetére. Könnyen felismerhető mindebben az egyház évszázadokra visszanyúló tanítása, mely hangsúlyozza, hogy az öngyilkosoknak a pokol jut osztályrészül a túlvilágon, s a bibliai Júdásra oly gyakran alkalmazott kifejezéssel élve ők a kárhozat fiai. A katolicizmus napjainkban természetesen már nem képviseli ezt a felfogást. Tanítása szerint nem az ember, hanem csakis a Mindenható Isten joga az ítélkezés, mi magunk nem láthatunk bele Isten titkaiba, így természetesen nem tudhatjuk az öngyilkos lelkének túlvilági sorsát sem. Ez a dogmatikai változás azonban a plébánosok prédikációi ellenére csak lassan megy át a köztudatba s a csángók körében csak fokozatosan változtatja meg az öngyilkosok túlvilági büntetésébe vetett hitnek az erősségét. Az öngyilkos lelkének túlvilági sorsáról más hiedelem is él Gyimesben, mely lényegesen távolabb áll az egyházi tanoktól, viszont egybecseng a más vidékekről ismert néprajzi leírásokkal. A szakirodalomban számos adat mutatja, hogy az öngyilkosok lelke a halál után nem tud nyugodni, kísértet lesz, mely visszajár, és háborgatja a közösség nyugalmát.11 Ez a hiedelem Gyimesben is fellelhető. Úgy tartják, az öngyilkos leikéből kísértet, úgynevezett kirekesztett lélek lesz.12 A hiedelemszövegek alapján kirekesztett lélek lesz, aki olyan súlyos bűnnel hal meg, hogy még a pokolba sem fogadják be, onnan is kirekesztődik s így örökkévaló, vagy bizonyos módon megszabott ideig tartó bolyongásra van kárhoztatva a földi és a túlvilági lét határán. Amint látható tehát, nem csak egy a kifejezetten öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelemlényről van szó, más súlyos bűnnel eltávozottak is számolhatnak ezzel a sorssal, ilyen 11 BAETHA E. 1985. 157.; BOSNYÁK S. 1977. 106.; Uő 1980. 88; DIÓSZEGI ZS. - BARNA G. 1981. 287, 292.; CSÁKI K. 1999. 73.; FEJŐS Z. 1985. II. köt. 88.; KÖRNER T. 1970. 67.; KUNT E. 1987. 89.; PÓCS É. 1964. 107, 108.; Uő 1990. 548. 12 A kirekesztett lélekről BoSNYÁK SÁNDOR gyűjtésében a következőket olvashatjuk: „Azt mondjuk, hogy a kísértet, aki az embereket kísérti az egy kirekesztett lélek, aki olyan elkárhozott lélek, hogy még a pokolba se tér be. ” BOSNYÁK S. 1982. 92. 18
