Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Néprajz - Bódán Zsolt: Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon
Az öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmek Gyimesközéplokon mert az ördögök lesik az alkalmat, ott vannak, figyelnek, és elintézik a végzetes kimenetelt még az ilyen „ártatlan” esetekben is.8 Egyediségében érdekes az a történt, melyben az öngyilkosságot megkísérlő személyt mintha megszállták volna az ördögök, elváltozott a külseje, a tekintete, a szent dolgokat szétdobálta, a segítségére siető pap szekere pedig nem tudott a közeibe menni, mivel a lovakat valamilyen különleges erő megállította.9 Az itt megrajzolt kép a determinizmus érzését keltheti az olvasóban. Az ördög az aktív, a cselekvő, az ember pedig ki van szolgáltatva, játékszere a gonosznak. Ha egyszer elkezd az öngyilkosság gondolatával foglalkozni elveszett, nincs visszaút. Ezt a szemléletet hangsúlyozza FRIDA BALÁZS és KALAS GYÖRGYI is tanulmányában: „A gyimesi csángók (...) a szabad akarattal szemben egyfajta fatális kényszerpályát látnak az öngyilkosság elkövetésének folyamatában, amely determinisztikusán diktálja - az egyén valódi akarata ellenében - a tett elkövetését. A csángók között számos történet kering, melyben az öngyilkos kapálózik, menekülni próbál a kötél elől, egyre csak szabadulni akar az ördög kísértéséből, és akkor »véletlenül« fonódik a nyaka köré a hurok, és amint még jobban és jobban hátrál és tovább kapálózik, egyre szorosabbá válik a béklyó, és már öntudatát vesztve szorul halálossá az ördögi kör a nyaka körül. ”10 Ez az álláspont annyiban kiegészítésre szorul, hogy az áldozat előzetes szándéka (elgondolja, ráadja magát) mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ördög hatalma életbe léphessen, mindenesetre ezáltal az előre elrendelt sors és a szabad akarat problémájához jutunk el, amiről még a későbbiekben bővebben szó lesz, hiszen nem lényegtelen eleme az általunk elemzett kérdésnek. Mindezek mellett megjegyzendő, hogy a hit, az imádság, és az istenhez való odafordulás által, ahogy azt látni fogjuk, van mód kiszabadulni az ördög bűvköréből. 1.2. Lélek, kísértet, kirekesztett lélek A gyimesi csángók elképzelései az öngyilkos leikéről szervesen illeszkednek a túlvilági életről megfogalmazott képükbe. Mivel ez utóbbiról még bővebben szó lesz, itt csak néhány mondatban utalunk rá. Hitük szerint s egyben a katolikus egyház tanításának megfelelően az ember halála után elszámol életével, és jó illetve rossz cselekedeteinek megfelelően jutalomban vagy büntetésben részesül. Ez utóbbi a bűnök súlyának mértéke szerint lehet hosszabb vagy rövidebb időre szóló is, legvégső esetben örökkévaló. 8 BOSNYÁK s. 1977. 117.; BIHARI A. 1980. 39.; BALÁZS L. 1995. 241, 242. 9 A szakirodalomból ismertek hasonló elemek, de nem konkrétan az öngyilkossággal kapcsolatban. Megszállottsággal kapcsolatban példa: KESZEG V. 1999. 93., míg arra, hogy a szekér nem tud haladni: ALBERT E. 1995. 23-25. Ez utóbbi gyimesi esetben egy tisztázatlan körülmények között eltűnt asszony maradványait vitték volna a temetőbe (azt tartották róla, hogy az ördög ragadta el). 10 FRIDA B. - KALAS GY. 1999. 17. 17
