Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Műtárgyvédelem - Benedek Éva: Novae quaedam missae, cum propriis sanctorum Regni Hungariae et sanctorum ordinis sanctin patris francisci seraphici. Csíksomlyó, 1685. c. könyv restaurálása
Csíksomlyón, 1685-ben kiadott könyv restaurálása A könyv mérete: 110 x 75 x 5 mm, lapméret: 110 x 75 mm, szövegtükör mérete: 90 x 60 mm, margószélességek: 7 * 15 x 10 mm. A latin nyelvű könyv, kézi szedés-nyomással, fekete nyomdafestékkel5 készült. A címoldal alsó részén az impresszum található6, és vasgallusz tintával írt bejegyzés is látható. Mind a címoldalon, mind a könyvtestben szép tipográfiai díszítő elemeket, keretezést, fejlécet, záródíszeket stb. találunk. A szövegtükör két sávos, a kiemelő kezdőbetűk nagyobbak. Az első és hátsó előzékből7 a röplapok hiányoznak, vagy a fűzési technika után ítélve, egyáltalán nem is létezett. A szöveghordozó valószínű, a korhoz hűen merített rongypapír,8 egyes helyen csomós átnézetű, kissé egyenetlen, látszanak rajta a merítő szita vonalai. Vastagsága tapintóműszerrel megmérve 0,02 mm-t mutatott. A könyvlapokon latinkereszt alakú vízjelmotívumok 9 mutatkoznak. (5. kép) 2. Állapotfelmérés és restaurálási terv A restaurálási munkához szükséges anyagok kiválasztásához, a sérülések további megállapításához, a kezelések meghatározásához stb. a könyvtestet és az összekasírozott kéziratokat szét kellett bontani. (6. kép) A már meglazult kender zsinegbordák, illetve fűző cérnák átvágása után ívekre esett szét a könyv. így könnyebben lehetett megállapítani a leveleket, amelyek sorrendben leszámozás után, a következőként mutattak: 1-3, 5-7, 9-11,13-15, 17-19, 21-23, 25-27, 29-31. A könyv papíranyaga aránylag jó állapotú. A lapokon humán jellegű szennyeződések nyomai látszottak, a használat következtében a szélek kissé legömbölyödtek, piszkosak voltak. A könyv második lapja végig szakadt, a harmadiknak pedig a fele hiányzott, valószínűleg, emberi gondatlanságból eredően. 5 A nyomdafesték alkotórészei: a pigmentek, kötőanyagok, egyéb anyagok. A pigmentek szines, apró szemcsékből álló anyagok, amelyek folyékony kötőanyagban elkeverve hordhatók fel a felületre. A fekete pigmentek túlnyomó többsége szénből álló por, korom. 6 Az impresszum a címlap alsó részén található, és tartalmazza a könyv kiadásának helyét, idejét, kiadóját. 7 Az előzékek a könyv elején és végén található lapok, melyek a könyvtestet összekapcsolják a táblával, a szabadon lapozható a röplap, a könyvtáblára ragasztott rész a tükör. 8 A természetes anyagokból készült textilek, len, kender stb. felhasználásával, vagyis a rongyból készült és szitával ívenként, kézzel merített papírokat hívjuk kézi merítésű rongypapíroknak. 9 A vízjel európai találmány, ezzel a papírmalmok helyét, korát azonosítják, és ebből adódóan a nyomdák létére is fényt lehet deríteni. A vízjel készítésénél, a szitára a papírgyártó cégek vékony drótból szőtt jeleket varrtak. Papírmerítésnél ezen a helyen a papírpép terülése ritkább volt, így ennek a képe alkotta a vízjelet. GALLI KATALIN: Régi becses könyvek ápolása és restaurálása. Budapest, 2006. 109. A latinkereszt önálló vízjelmotívumként Magyarországon először - lóherevégződéssel - a Zboró papírmalom 1670-1680 között készült papijaiban fordult elő. Pelbárt Jenő: Fejezetek a magyar vízjelek szimbólum világából In: Papíripar. Budapest, 2009. 38-41. 139
