Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában A János Zsigmond-féle 1566-os jobbágyadományozások igencsak érintették Bethlenfalvát: Farkas Pálnénak 21 ház jobbágyot adományoznak38. Ugyanebben az évben összeírják az udvarhelyszéki nemes, lófő s fejedelmi adózó jobbágyportákat, ekkor Geréb Jánosnak 10 portáját számolják.39 Az adományozásokat követően is maradt még 12 kapu, amint az a 25 dénáros összeírásból kitűnik.40 A porták számbavételét követően több mint 200 fős lakossággal számolhatunk Bethlenfalván (a létszám ennél jóval magasabb lehetett, hiszen egyik összeírás sem teljes, csupán egy-egy társadalmi rétegződésre összpontosít). 1566-ban János Zsigmond hadában szolgáltak közt találjuk Simény János lófő nevét,41 akárcsak a következő évi Telegdi Mihály kapitány által összeállított udvarhelyszéki lófők jegyzékében,42 rajta kívül más lófőt nem említenek. Simény Jánost 1581-ben nemesként jegyzik.43 Érdekes megfigyelni, hogy az 1614-es összeírásig a Simény család44 egy bethlenfalvi tagját sem említik nemesnek. 1576-ban az 50 dénáros adót fizető székely főemberek összeírásában Geréb János nevével találkozunk Bethlenfalvánál, itt birtokai után nyolc forintnyi összeget fizetett, megjelenik továbbá Fenyéden is mint birtokos, itt négy forint összeget fizetett, az 1566-ban adományba kapott birtokai után Karcfalván 15 forintot.45 A székeken bonyolított perek vizsgálata érdekes tanulságokkal szolgál a birtokmegoszlásra, örökösödésre és testi sértésekre egyaránt, amelyek mintegy lenyomatai a hétköznapoknak. 1590-ben peres ügybe bonyolódik a két nemes család: a Geréb és a Benedekfi. Geréb Ferenc és Geréb Jánosné, bethlenfalvi Sükői Borbála letiltatják Benedekfi Péter szentkirályi erdejét, amit a bíró a későbbiekben felszabadít a tiltás alól.46 1596-ban Simény János fiát, Istvánt Hodgyai András bepereli, mivel az a Küküllő mellett levő kaszálón lekaszálta a szénafüvét. A számos tanúvallomásból kiderül, hogy azt a területet még pár évvel azelőtt szántóföldnek használták.47 1600-ban egy per során említenek egy bethlenfalvi örökséget, amelyet bogárfalvi Rácz Benedek felperes, és Bethlenfalvi Csiki Miklós 38 SzOkl. II. 209. 39 SzO. VII. 39. 40 SzO. IV. 39. 41 SzO. VII. 35. 42 SzO. VII. 56. 43 SzO. in. 286. 44 Az udvarhelyszéki Simény családról bővebben Felső-Siménfalva leírásánál. 45 SzO. IV. 41, 43. 46 SzO. I. 107. 47 SzO. II. 271-272. 89
