Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
4 ___________Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében Az Unitárius Egyház 1931-ben megnyitja a Homoród-, Gagyvize völgye és Nyikómente székely ifjai számára az Unitárius Téli Gazdasági Iskolát a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium régi épületében. (A többi erdélyi magyar egyház is indított hasonló jellegű mezőgazdasági iskolát: Radnóton a Római Katolikus Egyház, Csombordon az Erdélyi Református Egyház és mindezeket jóval megelőzte a Kún Kocsárd gróf EMKE székely földműves iskolája Szászvároson, 1892-ben.)24 Székelyszentlélek A keresztény szociális szövetkezeti eszme a római katolikus egyházi közvetítéssel érkezett meg a Fehér-Nyikó felső folyása vidékére. Dr. P. Benedek Fidél a Szentlélek falu monográfiájában a következőképpen látja a kérdést: „A szociális kérdés égető volt. Kellett ellensúlyozni a szociáldemokratákat. Prohászka püspök évekig értekezett a szociális kérdés megoldásáról. El is kezdődött egyféle szórványos mozgalom. Beindult 1897-ben, keresztény-]ellegű fogyasztási szövetkezetek néven. Sok helyt létrejött az ilyen szövetkezet. Az Alkotmány napilap szervezetten támogatta. ’^5 „Csík vármegye főispánja 1906-ban sürgette, ajánlotta a népmentés műve végett, Mailáth püspök szózatot intézett egyházmegyéjében a szövetkezeti eszme felkarolására: egyházi és világi összefogást a nép érdekében. Létre is jöttek a szövetkezetek. Be erős harc fejlődött ki. A kilyénfalvi pap ablakait beverték a szövetkezet miatt. Kászonban heccek voltak. Csíkszereda város lapja, az Őrszem 1907-ben elmarasztalta a papokat, hogy az üzletekkel foglalkoznak; a támadást Bálint Lajos csatószegi plébános védte ki. ”26 „A terv egészséges volt. Ment is egy darabig. Volt anyagi javulás. Szentléleken is megvalósult a Keresztény Fogyasztási Szövetkezet. Üzlethelysége a korcsmával szemben levő alkalmas házban volt. Vettek nekem abban fanyelű bicskát. Jártam is benne. Fuchs Gusztáv helyi plébános volt a lelkes alapítója, mozgatója. 1907-ben, a faluba bérmálni jött Mailáth püspökkel együtt meglátogatták a szövetkezetét. Pár évig működött. Bővült: a Hegyi-kertben fűrész-gyárat is indítottak be, de nagy volt ellene a támadás. A falu nem értette meg, hogy miről van szó, a saját érdekéről. Igen jó lett volna, ha megértik. A szövetkezet megbukott, végleg bezárt. Fuchs papnak a faluból mennie kellett, a pártos emberek miatt. Idegenek zsebébe ment a falu pénze. ”27 24 VITA ZSIGMOND: Dr. Szász Pál emlékezete. Romániai Magyar Szó, 1994. okt. 29.; GYÖRFI DÉNES: Ki volt Kún Kocsárd? Romániai Magyar Szó, 1995. febr. 18. 25 Közművelődés. Heti lap. Gyulafehérvár, 1897, 22. sz.173.; Prohászka Ottokár róm. kát. püspök és Zichy János katolikus néppárti földbirtokos tevékenysége a dunántúli keresztény szövetkezetek megszervezésében első sorban a szociális kérdés megoldására összpontosult, s csak másodlagos volt a nemzeti jelleg. Új Lexikon, Budapest, 1936. VIII. K. 39-55. - B. D. megj. 26 Közművelődés, 1897. 22. sz. 173. 27 Közművelődés, 1907. febr. 28, 8. sz. 6. 139
